Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

A vallási sérelmek is hozzájárultak ahhoz, hogy Pákozd népe a Rákóczi vezette felkeléshez csatlakozott, A falu a Fehérvár elleni kuruc blokád egyik támaszpontja volt, ahol jelentős számú kuruc felkelő tartózkodott. A kurucok gyakran rácsaptak a fehérvári lakosokra, de ez fordítva is megtörtént. 1706. szeptember 17-én kelt levél szerint a fehérvári rácok, a németek és a magyar labancok Nádasdy Ferenc vezénylete alatt rátörtek a kurucokra a pákozdi mezőn, akiket meg is futamítottak. A kuruc lovasság elmenekült, a gyalogság azonban a pákozdi tó mellé húzódott. A labancok felszólítására a 150 főnyi gyalogság a fegyverét letette, de Nádasdy ezek közül a helyszínen 92-t megöletett, 59 főt pedig Fehérvárra vitetett. A raboknak azonban élelmet nem adatott. Amikor egy magyar labanckapitány ezt nehezményezte, reátámadt mondván: „olyan hamis vagy mint ezek a disznópásztorok". További inzultusok is érték a pákozdiakat. 1705-ben két parasztot Budára küldött egy levéllel a fehérvári harmincados. A parasztokat a kurucok elfogták, a levelet elvették tőlük. A harmincados a parasztokat elzáratta és büntetésből 1 mázsa hal beszolgáltatására kötelezte őket. 1707. július 3-án a budai katonai kerület parancsnoka megfenyegette a Fejér megyei falvakat, hogy a katonaságnak járó terményt minél hamarabb szolgáltassák be, mert ellenkező esetben a pákozdiak sorsára jutnak. Kiderül a levélből, hogy a pákozdiak Szekeres István kuruc brigadéros és serege pákozdi jelenlétére hivatkoztak, amikor nem szállították el a labanc katonaságnak az élelmet. A labancok 1707 nyarán ismét rátörtek a ,,pákozdi sáncokra", Szekerest onnan kivetették, a falut pedig azzal büntették, hogy állataikat elhajtották. 1707. július 7-én Miklesics Gergely Fejér megyei biztos közben járt a pákozdi állatok visszaszerzése érdekében. A pákozdiak azzal is megelégedtek volna, ha a marhák felét kapják vissza. A megyei biztos azonban Budán nem ért el eredményt. A tábornok szerint bebizonyosodott, hogy a marhák Szekeres István kuruc brigadéros tulajdonát képezték. Ezt a tényt állítólag Bolfort Ádám, — az egyik kuruc blokádvezér — levele megerősítette. Miklesics szerint a pákozdiak a marhák tulajdonjogát igazolni tudják. A tábornok azonban azt felelte neki, hogy a pákozdi ökröket a katonák között szétosztották, de két kocsit és a lovakat vissza tudja adni. A tábornok egyébként kemény büntetéseket szabott ki a terménybeszolgáltatást nem teljesítőkkel szemben, mert úgy vélte, hogy a parasztok nyakas kurucságukat ezzel is kimutatják. A kuruc háború idején Pákozdon pestisjárvány szedte áldozatait: az összeírás szerint 274 fő halt meg ebben a betegségben.

10 • 1711. május 8-án a jezsuiták szerződést kötöttek a pákozdiakkal. A szerződés szerint 1712. év Szent György napjától kezdve a jobbágyok az eddigi szolgáltatásokon túl évente 400 rajnai forintot, 60 db ludat, 100 kappant, 150 csirkét, 600 tojást, 100 icce vajat szolgáltatnak, és a rendház majorsági gazdasága részére 30 szekér szénát adnak. A jobbágy terhek tehát a Rákóczi-felkelés leverése évében szokatlanul magasra emelkedtek. Ugyanekkor megmaradtak a katonai terhek továbbra is. A jezsuitákkal