Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

és még néhány időszakosan csordogáló vízfolyás és egy természetes tó, a Piroska-tó (5,45 ha) képviseli. A talajvíz is csak nagyobb mélységben (10—15 m) fordul elő, s kitermelhető vízkészletet nem tartalmaz. Szántóit többnyire közepes termékenységű erodált mezőségi talajok, típusos mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom borítják.

1 Fekvése részben sík, részben dombos. A község déli részén húzódik a Garda-hegy, amely átnyúlik Kislók határába is. A Garda-patak Sárszentmiklós — Károlymajor területén lép be a község határába, majd Felsőkörtvélyesen át Sárszentágotát érintve a Sárvíz (Nádor-csatorna) folyóba ömlik. A Garda észak-déli irányú folyása közben más patakokkal nem egyesül.

2 A község neve 1258-ban bukkan fel Lok alakban. Eredete bizonytalan. Feltehető, hogy egy szláv régi loky „tócsa" főnév a forrása. Más vélemény szerint a székely nyelvjárási lok „lapály, rét" főnévvel kapcsolható össze. A Nagy lók névváltozat előtagja a Sárbogárdhoz tartozó Kislók előtagjával áll szemben.

5 A 18. sz. végén előfordul az Öreglók változat is. * Lók 1258 előtt a Győr nemzetségé, melyet ebben az évben adtak el több, más birtokukkal együtt. Az új tulajdonos, Moys nádor és Szana comes. 1344-ben ismét említik a birtok nevét, ahonnan egy töbörzsöki hatalmaskodás kivizsgálásához Lókról királyi embert küldtek ki. Ezután mintegy 2 évszázadon át adat nincs róla, ill. eddig nem ismerünk olyan forrást, amely Nagylókot a 14. század közepétől a 16. század utolsó harmada elejéig említené.

1 A hódoltság idején 1580-tól vannak adatok Gardára és Lókra. A török forrás Harda-Lóknak mondja a két települést, amelyet egy birtokként kezel a török földesúr. Harda török elnevezése semmiképpen sem vonatkozik a Cece melletti Hardra, hanem Garda torzítása. E tényre Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században című könyvében is utal, amennyiben megjegyi, hogy 1565-ben is HardaLóknak neveznek egy birtokot, sőt 1590-ben is előfordul ez a név.

5 A török hódoltság után jó ideig nem tudunk Nagylókról. Valószínű, hogy Körtvélyes birtokkal együtt köznemesekké volt. A régi Lók helyét Nagyhantos határában találjuk, melyet Pusztatemplomnak nevez a köznép. Az itt talált templomrom köveiből építették fel később Birkamajort.

6 József kori népösszeírás során Lókon 15 lakóházban 35 család lakott, összesen 172 fővel.

7 Az összeírás Lókpusztát és a közvetlen környékén lévő majorok lakosait érintette. A katonai felmérés során, amikor a katonai mérnökök a terepviszonyokat rögzítették, megállapították, hogy Nagylók (alias: Gross Lok) körül magaslatok vannak, ahonnan az egész Sárvíz környékét be lehet látni. Az itteni talaj jórészt fekete homok, és ezért az utak szilárdak és járművekkel közlekedni lehet rajtuk. Nagylókon, illetve öreglókon néhány jól megépült ház állt. A házak alkotják a majort, amely egy hegyecske tövében fekszik. A puszián a rétek általában szárazak, de vannak kisebb mocsarak is, melyek jobbára állóvizek.

8