Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

és a gyümölcsös területeinek aránya, a nádasok és az erdő pedig klímahatásukkal kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági termelési folyamatokat. A község határa és belterülete 7096 kat. hold; ebből szántó 4787, rét 141, szőlő 50, kert 8, gyümölcsös 178, legelő 777, erdő 446, nádas 21 kat. hold. (Földadó alá nem eső terület 688 hold.) A község mezőgazdasági nagyüzeme a „Kossuth MTSz". Ennek alakulása, szervezése a mezőgazdasági távlati terv készítésének napjaiban történt. Űgy tűnt, hogy a tsz 4324 kat. holdon fog gazdálkodni, melynek munkaerő-szükséglete (328 fő) biztosított volt. Mivel a község határában állami gazdaságoknak is voltak területeik, így a munkaerő-szükséglet 609 főben állapíttatott meg Nagykarácsonyban. A község népsűrűsége viszonylagosan ritka: 1 km

2-re 52 fő jutott. A külterületi lakott helyek száma 7, melyekben összesen 717 fő lakott (34%), míg a belterületen 1385 lélek élt. (összes népesség Nagykarácsonyban 2102 fő.) A népesség növekedése 1949-től 1960-ig 113 fő (5,7%)), ami megközelítette az országos átlagot. A lakóházak száma 464, s ezekben 531 lakrész van. A lakrészben 1957 a helyiségek száma, ebből szoba 789. Nagykarácsonynak 1960-ban mellékfalu szerepköre volt, míg a főfalu, Előszállás, — melynek körzetében tölti be Nagykarácsony sajátos szerepét, — mint a mezőgazdasági termelés egy üzemegysége működik. A tsz lakosságának állandó lakóhelye Nagykarácsony, de a mezőgazdasági termelés folyamatában résztvevők a majorokban élnek. A koncepció szerint a Kossuth MTSz területe egy tagban fekszik, melynek művelését, működését négy majorból végzik. A községet Mezőfalva, a Sismándi ÁG., az Előszállási ÁG., Sárszentmiklós, Alap községek határolják. A gazdaság vasútállomása Nagykarácsonyban van, melynek távolsága a tsz Főmajortól 4 km. 1960-ban a négy major közül már üzemelt Kiskarácsony és Belmajor, de a Főmajor és az Űjmajor még szervezés előtt állt. A Főmajor a belterületi központtól északnyugati irányban mintegy 300 méter távolságban épül ki; a mellékmajorok közül Kiskarácsony a község centrumától 4 km-re ugyancsak északnyugati irányban van; Űjmajor—Györgyszállás a községi központtól 500 m-re északkeleti iiányban fekszik. A majorok a községfejlesztést nem akadályozták, Belmajor azonban távlatilag nem fejleszthető, de értékes épületeit üzemeltetni szükséges. Kereskedelmi, közlekedési szempontból a majorok kedvező helyen íeküsznek, mert Ménesmajor, Nagykarácsony, Kiskarácsony vasútállomások nem esnek tőlük távolra. Belmajorban egy 80 db tehén elhelyezését szolgáló istálló van, továbbá egy „L" alakú másik istálló is, amelyet gépszínnek és műhelynek kell átalakítani. Található még 1 irodaépület, 1 szivattyús kút, 1 víztorony, 1 kovácsműhely, 2 lakóépület, 1 romos istálló, 1 sertésfiaztató, 1 sertéshizlalda, 1 góré, 1 hídmérleg, 1 transzformátor. Belmajor adott helyet a tsz központi irodáinak, a gépműhelynek, a gépparknak. 1980. év végén Belmajorban a következő állatállományt tartották: szarvasmarha: 106, ló 64, sertés 478 db. Kiskarácsonyban volt 1 tehénistálló, amely 80 db szarvasmarha elhelyezésére alkalmas. Ezen kívül található még egy új szerfás sertésfiaztató, 1 takarmányos épület, 1 juhhodály és található még 6 lakás. Ezeket