Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

a tsz tagjainak juttatta. Ezt az épületet lóistállónak kell átalakítani, és a lakók közül 4 családot a kiskastélyba és egy téglaépületbe lehet áthelyezni. A major északi részén lévő épületben fiaztató kutricák vannak. Ezeket meg kell szüntetni, az épületet keverőüzemnek kell átalakítani. A vízellátást 1 szivattyúház és 2 ásott kút biztosítja. Kiskarácsonyba tervezték a sertéstenyészetet, ide hozzák a növendékmarhákat, itt tárolják a műtrágyát. 1960 végén Kiskarácsonyban az alábbi állatállomány van: szarvasmarha 169, sertés 705, juh 114 db. A Főmajorba kívánta összpontosítani a tsz a tehenészetet, a borjúnevelést, a juhászatot, a csirkenevelést. Itt építik meg a központi magtárt, és lerakják a másutt már meglévő górékat, itt létesítik az igáslóistállót, a tejfeldolgozót. A község és a Főmajor között másfél km hosszú köves utat építenek és kiépítik a majorutakat is. Elektromos energiával csak Belmajor volt ellátva: a Főmajorba, Kiskarácsonyba, Űjmajorba azonban a vil^ lányt be kell vezetni. Űjmajorba a baromfitenyészet kerül, és a növendékmarha-nevelés kisebb része. Utóbbiak istállóját magtárpadlásosnak tervezik megépíteni, és így külön magtárépületre nincs szükség. A gazdaság területén félkör alakban széles, völgy szerű vonulat húzódik keresztül, ami jó legelőt biztosít. Ennélfogva a növendékmarha-nevelés és a juhászat kedvezően alakítható. A legelők (összesen 500 kat. hold) a majorok közelében vannak, így a korlátlan legeltetés is biztosítható, az állatokat nyáron a legelőn, akolban lehet tartani. A négy major gazdasági alcentrumként működik: A Főmajorhoz 1622 kat. hold szántót és 120 hold legelőt kapcsolnak. Állatállományt a következőkben telepítenek: ló 40, szarvasmarha 956, juh 1000, csirke 50 ezer db. Kiskarácsony üzemelését 1142 hold szántó, 234 hold legelő biztosítja. Állatállomány: szarvasmarha 225, ló 34, sertés 1298 db. Űjmajorban 736 kat. holdon legelőgazdálkodást terveztek. Állatállomány telepítésére a következő terv született: szarvasmarha 984 db, baromfi 2 ezer, ló 6 db. A Kossuth MTSz létrehozása után egyik legfontosabb teendő a határ tagosítása. Ez néhány éves munka volt és 1962-től 1965-ig tartott. A tszterületet 3 forgóra osztották: a kiskarácsonyi 1181, a szőlőhegyi 843, a nagykarácsonyi 1095 kat. hold volt. A kiskarácsonyi táblákat a major körül alakították ki. A cél az volt, hogy ez a forgó adja azt a takarmányszükségletet, amely a majorban elhelyezett állatállomány (kb. 100 db) ellátását szolgálja. A kiskarácsonyi forgóban 12 tábla volt, de ide helyezték egy forgón kívüli területrészt, amely 68 kat. holdnyi volt. A forgó négyzetalakú tábláinak átlagos nagysága 98 kat. hold, és ezzel együtt a kiskarácsonyi major körüli művelt táblák nagysága 1249 kat. holdra nőtt. A forgóba nem osztották be a Hosszúvölgyi legelőt, melyet a Hajtócsapás kötött össze a majorral. A Hosszúvölgy és az alapi határ által határolt — szőlőhegy mögötti — területet sorolta a tsz a szőlőhegyi forgóba. Ehhez a területegységhez soroltak még három forgón kívüli táblát, így a szőlőhegyi forgó 943 kat. hold volt. Az átlagos táblanagyság 76 és fél kat. hold. Ebben a forgóban több objektum van; vasút, szárazföldi út, itt van Hosszúvölgy, a György szállási völgy.