Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

sek színhelyévé vált.

!; A szomszédos Lepsényben, még a múlt század végén (1896 októberében), agrárszocialista szervezkedések voltak. Azok elfojtása emberéleteket követelt. Századunk első évtizedének mezőgazdasági munkásmegmozdulásai a környéket újólag mozgásba hozták. 1905 nyarán az enyingi járásban, majd egy évvel később a lepsényi Déghi Antal-féle uradalomban folyt szervezkedés. Ez utóbbi helyen, 1906 júliusában, az aratósztrájkot csak katonai megszállással lehetett elhárítani. 1907 augusztusában Nyiry Sándor altábornagy balatonaligai birtokán sztrájkoltak az aratók. Ezek a megmozdulások azért figyelemre méltóak, mert a mezőszentgyörgyi nincstelenek lakóhelyük közelében törekedtek munkavállalásra, különösen pedig részesaratás végzésére. A munkabeszüntetések, illetve annak érdekében tett kísérletek a tizenkettedére és tizenharmadára leszorítani szándékozott aratórész és az önkényesen hozzákapcsolt ingyenes szolgáltatások miatt robbantak ki. Sikerrel csak kevés esetben jártak. A 20. század első évtizedében a község minden lakosára évi 25 koronát meghaladó közteher nehezedett. Mezőszentgyörgy állami adója 1908ban 16 393 korona volt:"" Ehhez járult — a század fordulója óta emelkedő tendenciájú — községi pőtadó. Az egyenes adók után kivetett községi pótadó kulcsa 1899-ben 14,5%-os; majd 1902-ben meghaladta a 20^/o-ot, 1908-ban pedig a 25%-ot. 1399 és 1908 között 2085-ről 3936 koronára emelkedett. Ezeknek az éveknek az átlaga 3310 korona volt. Az átlagot és az 1910. évi népességet alapul véve az 1 főre eső teher 2,74 korona, az 1 keresőre vetített pedig mintegy 6,6 korona, csak a pótadókból adódóan. A község lakosai a pénzbeli kötelezettség mellett természetbeni közmunkával is tartoztak. Ez 1908-ban 387 kézi és 136 igás napszámot jelentett. A község bevételeinek fő Összege 1908-ban 7989 korona. Ennek több mint felét (4261 korona) a közigazgatási bevételek alkották. A kiadások ugyanekkor 7864 koronát képviseltek. Nagy részük közjogi és közigazgatási költség, 3399 korona összegben. A közlekedési cím (főleg az utak, hidak, átereszek stb.) a kiadások 8%-át igényelte. A közegészségügyi kiadások 5%-ot, a közjótékonyságra 6.5%-ot fordítottak. Közművelődés címen kiadást nem szerepeltettek. Ennek gondozása az egyházi és társadalmi szervezetek feladatköre volt. A község terhére ekkor 5 szegény ember élt. Feladat volt még 3 elhagyott gyermek patronálása is. A község vagyonának összértéke ekkor 44 854 korona. Ennek része 55 kat. hold föld, 29 440 korona becsértékkel, (638 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel), valamint házak és ingatlanok 10 011 korona értékben. A község fennálló követeléseinek értéke 556 korona. Az adósságállomány 5598 korona; ebből jelzáloggal terhelt 4498 korona. Az ingatlanokat értékük 11%-ának megfelelő jelzálog terhelte, ez az éves bevétel több mint 70%-a. A volt úrbéres és egyéb községi közbirtokosság 14 816 korona értékű vagyonnal rendelkezett. Ebben a földbirtok 88 kat. holddal, 559 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel szerepelt. * A néhány évvel később kitört első világháború a lakosságra nehezedő terheket tovább növelte. A kereső férfiak hadbavonulása az asszo-