Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

tagja a helység földrajzi fekvésére (és a táj jellegére) utal: a mezőföldi Mezőszentgyörgyöt különböztették meg általa a több Szentgyörgy nevű településünktől. * A középkori névadás hiányai a 16. század előtti azonosítást nehezítik. Iszkaszenígfí/örgy a középkori Fehérvár Szárazrét nevű határrésze révén kapcsolódott a városhoz, míg Mezőszentgyörgy mint a fehérvári káptalan birtoka

2

. A név első említése 1249-ben a káptalani határbejárás alkalmával történik. Csaknem egy évszázaddal később, 1330-ban Szentgyörgyi Petres nevű királyi megbízott csóri utazása kapcsán esik szó a településről. Mindössze egy év múlva Csatári László folytatott nyomozást elszöktetett szolganők után: Szentgyörgy is gyanúba került. Az 1372. évi újabb határbejárás során arról értesülünk, hogy az említett egyházi érdekeltség Sárszabadi, a (sárvízi) mocsarak és Fehérvár irányában terül el. Ez egyértelműbbé teszi az azonosítást Mezőszentgyörgy javára. Az viszont, hogy 1335-ben melyik szóbanforgó helységek papja érdekelt 40 kisdénár pápai tized megfizettetésében, ismét a homályt növeli. Szentgyörgy említésével Zenthgyergh formában 1390-ben ismét találkozunk, de az egyértelmű azonosítás az 1435-ös előfordulással következik be.

4 Ekkor arról értesülünk, hogy Zenthgyergh-öt, mint a fejérvári egyház birtokát, Fejér megyéhez számítják. A század végén — de még Hunyadi Mátyás országlása idejében — a falu földesura már Erdődi (Erdewdy) Tamás, akinek a helyi jobbágyok 11 forinttal adóztak. Az egyházi birtoklás visszaszorulása ellenére még a káptalan (részben) birtokon belül maradt, hiszen 1536-ban (tíz évvel Mohács után) Zenthgyergh 7 adófizető portája a régi gazdának adózik. Ekkor ott még 3 „puszta" (üres) porta is található, 7 szegény és 2 szolga jelenlétével. Űj helyzet teremtődött Buda török megszállása, a hódítások területének kiszélesítése nyomán. A helyi lakosság már a század harmincas éveiben megismerkedik a hódítók kegyetlenségével. Az 1531. évi fölégetések nyomán keletkezett károkat a megmaradt népesség még helyreállította, de mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy védelemre a végek váraitól számíthatnak. Fehérvár eleste után Veszprém megyét is közvetlen veszély fenyegette. A keleti határán húzódó — pusztításnak kitett — területek birtoklásában, majd végvárainak fenntartásában változások következtek be. Az elhagyott egyházi birtokok (közte a fehérvári káptalan mezőszentgyörgyi jószága) a palotai vár érdekeltségébe kerülnek. Az Erdődi család birtokai a negyvenes évek végén gazdát cserélnek, 1554-ben Mezőszentgyörgy — a királyhoz való hűség jutalmaként Palásthy György birtoka lett.

5 A Podmaniczkyak vára, Palota, — a növekvő költségek miatt — királyi kézre került. Fenntartását a várbirtokok jövedelmei, az egyházi és magánbirtokok lefoglalt, illetve kisajátított, vagy szerződéssel átvett szolgáltatásai, a hadi adó biztosították. (Thury György palotai kapitánysága alatt a várhoz már száznál több helység, köztük Mezőszentgyörgy is, tartozott.) A várak fönntartásához egyes főurak (pl. Palota esetében Pálffy Tamás és a Zichyek) is hozzájárultak. A terhek súlyosabb része a jobbágyságra, a követlen veszélynek kitett falvak népére nehezedett.