Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőkomárom

számítva, mintegy 3 holdnyi) vetésből és két köbölös tavaszi vetésből állt, amihez csatlakozott (volna) páronként még 3 garas. De a javadalomból segédtanítót is fizető mester úr a „közönségtől semmiféle dotációt nem kapott". De kilátásba helyezték neki, hogy: „ha a jó példaadás útjáról letérne és nem akarna a botrányoktól tartózkodni, keményebb szavakkal, vagy ha szükséges volna, esetleg ütlegekkel téríttetik a jó útra". A hívek magatartásával kapcsolatban a vizitáció megállapítja, hogy ők a kötelező tiszteletet megadják, a szentségeket igénylik, vasárnaponként misére járnak; az ünnepeiken már kevésbé. Hanyagolják gyermekeik misére küldését is, de ők maguk is csak a misén vesznek részt, amikor is tele van a templom, de a prédikációra csak fele marad ott. Főbenjáró káromkodók nincsenek, ha valakit ilyen káromkodáson érnek, azokat az uraság tisztjei büntetik meg. Boszorkányságról, babonaságról és varázslattal foglalkozókról nincs tudomásuk. Szólt a hívek minősítésével foglalkozó beszámoló. Mezőkomárom Mária Teréziától 1756. május 3-án négy országos vásár tartására kapott engedélyt. Tíz évvel később pedig urbárium szabályozza a fölmért földek utáni jobbágyi járandóságot és egyéb kötelezettséget.

2,1 Az elkészült (1773. évi) szolgáltatások összeírása szerint a helység 81 egész és 3 16-tod telke után 69 forint 15 16-tod dénár az adózási kötelezettség. A határt három nyomásban művelik és a terményből uruknak kilenceddel és 52 napi igás robottal adóznak. (Néhány évvel későbbi adat szerint a veszprémi püspök a dézsma fejében 550 forintot kap.) A közös legelő használatáért a felső birkás (saját állatai után) 500, az alsó birkás (az uraság állatai után) szintén 500 forint árendát fizet. A vendégfogadós árendája 100 forint, a mészárosé 50, a halászoké pedig 100 forint. Pintér János elhalt lakos helyére települt halászlegény 10 forint árendát ad. Egyébként az árendások között 3 csizmadia és 1 takács is szerepelt. A két helységbeli subingvilinus (háznélküli zsellér) váltsága 7 forint és 60 dénár. Az úrbérrendezés során számba vett birtoklásból kimaradt „maradvány" (remanentiális) földek a jobbágyok között kerültek 1786-ban szétosztásra.

24 A juttatásban 99 jobbágy részesült. Közöttük 275 és 7/8-ad holdat osztottak szét, összesen 897 egész és 3 4 napi robot ellenében. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787) Batthyány József gróf birtokában lévő mezővárosban 265 családot regisztrált. A helység 1155 főnyi tényleges népességéből 597 a férfiak száma, akiknek közel fele (238) házasember. A felnőttek megoszlása a következőképpen alakult: a papok száma 3, a parasztoké 136, a polgárok és parasztok örököseié 120, a zselléreké 107, egyéb besorolású 11 személy. Rajtuk kívül még 43 nemest és polgárt vettek számba.

25 (Itt jegyezzük meg, hogy az 1780. évi nemesi összeíráskor 29 családot tartottak nyilván, összesen 60 fővel.) A népszámlálás az említett 597 férfinek közel kétszáz „sarjadék"-át regisztrálta. Közülük 1—12 év közötti 124, 13—17 éves 49 volt. Az azonos időpontban végrehajtott helytartótanácsi összeírás Mezőkomáromban 670 főnyi katolikus népességei mutatott ki. Az 1786. évi számbavétel alapján a népességnek kereken 58%-a római katolikus hitet vallott. A katolikus többségű, Komáromot övező, protestáns településeknek e