Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

igazgató-választmányi gyűlésen Nagy József gondnokot a háború utáni kiváló munkájáért jegyzőkönyvi dicséretben részesítette.

2

'

0 1946 évben 100 q búzát és 50 q napraforgót termeltek, s igen jónak ígérkezett cukorrépájuk. Szántóföldi termelésüket 1947-re csökkentették. Saját szükségletükre már csak napraforgót és cukorrépát termeltek. A búza termelését teljesen beszüntették. Végezetül meg kell emlékezni a falu felnőtt lakosságát érintő műkedvelő tevékenységről. A két világháború között jelentős szerepet játszott az 1926. november 1-én alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület Fúvószenekara. Mindenkor a helyi társadalmi tömegmegmozdulások tevékeny résztvevője volt. A tűzoltózenekart Tóth Lajos vezette, aki ezen kívül sok népszínmű és operett betanítását is nagy szakértelemmel végezte. Martonvásár kultúrtörténetében külön feldolgozást érdemelne a téli idényben különböző szervek által rendezett műkedvelő színielőadások. Aránylag még ma is sok fénykép őrzi az egyes előadások szereplőit. A darabok rendezői között találjuk dr. Grimm Lórántot, a vasutas Kiss Nándort stb. A műsoron a szerzők szerint Gárdonyi Géza, Szigligeti Ede, Csiky Gergely stb., cím szerint: Csizmadia, mint kísértet, Boris, Sárga csikó, A bor, Tolonc stb. szerepelt. A felszabadulás után a legnagyobb sikert a Tóth Lajos által betanított és vezényelt, valamint a korábbi népszínművek sokszoros főszereplője, Reichardt József által rendezett János vitéz aratta. A darab főszerepeit: Iluskát Földi Teri, Kukorica Jancsit Pammer János alakította. Kacsóh Pongrác darabja 51 előadást ért meg. A martonvásári műkedvelő együttes szerepelt Székesfehérvárott, Tatabányán, Bicskén, Válban és Tordason. A helyi műkedvelők sikerét annak idején több újság méltatta."'

1 II. A XVIII. századi Martonvásárról a II. József által 1784—1787 között elrendelt első magyarországi népszámlálás ad képet. A községben 39 házat, 138 keresztény és 1 zsidó családot írtak össze. A 347 férfiből: nemes 2, polgár és mesterember 7, paraszt 43, polgárok és parasztok örökösei 22, házi és kerti zsellérek 119, egyéb foglalkozású 24, „nevedékenyek" (1—17 évesek) 130 fő.

27

' Ms rtom ásárc n 1783—1787 között egyelten cigány család, a háromgyermekes Dani Márton kétkezi munkás élt, akinek adója 1 forint 60 dénár volt.

2 2 A falu közigazgatására a földesúrnak ill. a mindenkori nagybirtokosnak döntő befolyása volt. A jobbágyság idején az uraság által megnevezett három bírójelöltből az uradalom tisztjének jelenlétében választották meg a bírót; a jegyzőt és az esküdteket maga a község választotta.

273 Martonvásár közigazgatási hovatartozandósága a következőképpen alakult: 1767-ben a bicskei járáshoz tartozott; 1849-ben a bicskei járás 1. kerületéhez tartozott, Martonvásár mellett Batta, Ercsi, Érd, Rackeresztur. Az alszolgabíró Baracskapusztán lakott;