Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

valamint azok gyakorlati oktatásánál a gazdaságban, a háztartásban és a háziiparban segédkezni. A tisztviselők pályázati hirdetményében augusztus 20-át jelölték meg határidőként. Az igazgató-választmány a gondnoki állásra Deák Gerzson, kajászószentpéteri tanítót évi 1600 korona fizetéssel, lakás, fűtés és világítás természetbenivel, a férfi családfői állásra Tóth László, székesfehérvári tanítót évi 700 korona fizetéssel, lakással és teljes ellátással, a női családfői állásra Csoknyai Lenke, keresztesi tanítónőt szintén évi 700 korona fizetéssel, lakással és teljes ellátással vette fel. Az intézeti orvosi állásra dr. Varga István, martonvásári körorvost alkalmazták, akinek hetente, betegség esetén naponta kellett az árvaházat felkeresnie. Az állásokat — az orvos kivételével — 1902. október l-ig tartoztak betölteni. A vármegyei alispán a járási főszolgabírák útján felhívta a vármegye községeinek elöljáróságait, hogy az árvaházba felveendő árvákat írják össze. Az első határidőre mindössze 14 jelentkezés érkezett be, miért is újabb pályázatot kellett kiírni, hogy az árvaház a tervezett 40 fővel beindulhasson. 1902 december közepén az igazgató-választmány újabb 25 árva felvételéről döntött s így a felvett összes árvák száma 39-re emelkedett. A tanfelügyelő előírta: ,,az árvaház tanköteles növendékeit nyilvános iskoláztatásban kell részesíteni, ezért a cél elérése végett a martonvásári községi iskola államosítása mielőbb minden nehézség nélkül keresztülvitetik." Továbbá ,,az árvaház költségvetéséből az állami iskola építkezési költségeihez való hozzájárulás címén évenként 200 koronát fizetnek, míg a felvett kölcsön le nem törlesztetik." Később az igazgatóválasztmány részéről felmerült a javaslat, hogy egyszer s mindenkorra egy összegben Martonvásár községnek 2000 koronát fizetnének. Előreláthatólag ez az „államosítás" hosszabb időt vesz igénybe, ezért az igazgatóválasztmány a ,,beltanítás"-t mondta ki. Az egyik teremben a női családfő 3—5. osztályt, míg az árvaház gondnoka mindkét csoportnál egy-egy tantárgyat tanított. Az igazgató-választmány 1902 októberében megbízta a gondnokot, hogy 20 fiú és 20 leány árva részére a szükséges ruházati cikkek szükségletét állítsa össze, hogy azután ennek alapján a versenytárgyalást megtarthassák. A martonvásári ós a vidéki kereskedők által bemutatott minták közül Preisach József, budapesti kereskedő mintáit fogadták el s ennek kapcsán a szabókkal a fiú- és leány ruhák elkészítésére megkötötték a szerződést azzal a feltétellel, hogy a ruhaanyagok kézhezvételével számított 30 nap alatt tartoznak a ruhákat elkészíteni. A szállítási határidő be nem tartására minden mulasztott napra 20 K bírság fizetését helyezték kilátásba. Az igazgató-választmányból alakított szűkkörű bizottság 1902. február végén a leszállított tárgyakat és ruházati cikkeket a megbízott kereskedőtől és az iparosoktól átvette. Az igazgató-választmány megbízta a gondnokot, hogy 600 K élelmezési díjból egy hónapra a szükséges élelmiszereket szerezze be. A továbbiakban egy gyermekre 3 dl tejet, 15 dkg húst (felét délben, felét este) és 50 dkg kenyeret (napi öt részletben) számítson. A nyári étrendben meglehetősen sok zöldségfélét kell szerepeltetni. A szolgák ugyanazt kapták, mint az árvák, csak nagyobb mennyiségben és nagyobb ünnep alkalmával 3 dl bort, este kiegészítésként pörköltet vagy sült húst kapnak. A tisztvise-