Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

löknek reggelire kávét vagy teát 1 db süteménnyel, ebédre még sült húst vagy tésztát, vasár- és ünnepnap 3—3 dl bort adtak. A ruházati és felszerelési cikkek, valamint az egy havi élelem beszer­zése után az igazgató-választmány 1903 március végén kimondta, hogy április 16-án az árvaház „benépesítése" kezdődjék meg. Az intézeti orvos tanácsára minden fiú- és leánygyermek haját „apróra" nyírták, és alapos fürdetés után az új intézeti ruhába öltöztették. Az árvaházat 1903. május 2-án Huszár Ágoston alispán nyitotta meg. Vasadi Balogh Lajos ünnepi beszéde után Deák Gerzson gondnok ezen al­kalomra írt versét egy árvalány szavalta el. Az árvaház gondnoka vette át az intézetei, majd az alispán egy fiú és egy leány kíséretében a többi árvát is bevezette az épületbe, s ezzel jelképesen átadta az árvaházat. E naptól az alábbi szigorú napirend lépett életbe: 6 óra felkelés, mosdás, ágyazás, takarítás; 7— y 2 8 iskolai feladat készítése. A hetes leányok a reggelihez terítettek. A fiúk a konyhára fát és szenet készítettek, a többiek az udvart takarították; 1 2 3 reggeli; 8— 11 iskolai tanítás (10 órakor tíz perc szünet: egy db kenyérrel); 11—12 a nagyobb leányok a konyhán segédkeztek, a kisebbek leckéjü­ket tanulták. A fiúk kerti vagy házi munkában segítettek; 12 ebéd: 72 1—2 a leányok a konyhán segítettek mosogatni, a fiúkat az udvaron foglalkoztatták; 2—4 iskolai tanítás; 4 uzsonna; 4— 5 játék a kertben vagy rossz időben a folyosón; 5— V2 7 az iskolai feladatok elkészítése. A hetes leányok a vacsorához ké­szültek, a fiúk a konyhára fát, szenet és vizet hordtak; 72 7 vacsora; V2 7—3 csizma- és ruhatisztítás; 8 lefekvés. A nyári napirendben 5 órakor keltek és 9 órakor feküdtek. Vasárnap délelőtt az árvák vallási felekezetüknek megfelelően isten­tiszteletre mentek. Délután levélírás és 2—5 között látogatók fogadása szerepelt a programban. Csütörtökön — a mai szabad szombathoz hason­lóan — iskolai szünnap volt, amit az árvák fürdésre és az intézet nagy­takarítására használtak fel. Az árvaházi igazgató-választmány ügyrendi szabályzata előírta, hogy kötelesek ellenőrzésre bizonyos kisebb számú bizottságot kiküldeni. A já­rási főszolgabíró elnöklete alatt még 4 bizottsági tagot delegáltak, hogy negyedévenként ill. negyedéven belül többször meglátogatták az árvahá­zat, amelynek alapján annak külső és belső életéről, valamint az ellenőr­zés tapasztalatairól az igazgató-választmánynak jelentést tegyenek. Az árvaház megnyitásakor még nem gondoltak arra, hogy a gazda­sági feladatok ellátására is megfelelő munkaerőt kell alkalmazni. A gond­nok javaslatára a szűkebb körű bizottság támogatásával az igazgató­választmány 1903 szeptemberében a gondnok feleségét egyelőre ideiglenes jelleggel alkalmazta.

Next

/
Thumbnails
Contents