Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

Kállay István MAGYARALMÁS Többutcás, szalagtelkes alaprajzú település a Vértes hegység déli előterében. 192 m tengerszint feletti magasságban a Móri-árok keleti peremén fekszik. Területe 2246, központi belterülete 118 ha. Kisebb külterületi lakott helyek is tartoznak hozzá. A község területén mintegy 2 millió évvel ezelőtt még hegység emelkedett. A Vértesnek ez a délnyugati nyúlványa az új harmadkorban rögösen összetöredezett és egyenlőtlenül lesüllyedt. A rögök közti mélyedéseket agyagos, homokos üledékeivel a pannóniai beltenger töltötte ki, majd szárazulattá vált felszínén az utolsó jégkorszakban (újpleisztocén) homokos lösz képződött. Felszínalaktani arculatát ma löszköpenybe burkolt, eróziós halomvidék (Tóhely-domb 231 m. Seg-hegy 193 m) határozza meg. Éghajlatát kiegyenlítettebb hőmérséklet (évi középhőmérséklet 20,5—21,0°) és csapadékviszonyok (590 mm) jellemzik, mint a síksági területét. Felszíni vizeinek összegyűjtője a Móri-árok patakja, a Sárvíz. Talajvize a völgytalpakon a felszínhez viszonylag közel (5—6 m) a platókon és a dolomitrögökön a felszín alatt nagyobb mélységben (10—30 m) érhető el. Mezőgazdasági területeit agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a mészkő és dolomit-térszíneket pedig sekély termőterületű rendzina borítja. Természetes növénytakarója az erdős sztyep volt, rétekkel és cserszömörcés karsztbokorerdőkkel. Ma a község egész határa kultúrmezőség. Fedett karsztja értékes bauxitot rejteget.

1 Határos Fehérvárcsurgó, Sőréd, Csákberény, Zámoly és Sárkeresztes helységekkel. A határában ismert dűlőnevekhez sok hagyományos magyarázat tapad. Magyaralmás és Sárkeresztes között fekszik Árpád völgye (1864). A hagyomány szerint Árpád apánk itt táborozott, sőt itt temették el. A Strázsa domb (1864) egy magas kősziklás domb, a török világban itt álltak strázsát a törökök. Ehhez nem messze van az őrhegy (1864), itt állott a kurucok őrsége. A Tóhely 1864, Tóhegy domb 1939 hajdanában tófenék lehetett, később legelő lett. A Hé-szoba, Sarkantyús, Seg-hegy, Gulyásverem, Csobásza, Külső mező, Feljáró és Birkakút 1864-ből ismeretes búzatermő földek. Burján, Hármas völgy, Táborhely a hagyomány szerint tábori helyek voltak, 1864-ben erdőként használták. Kistótdomb (1864) onnan vette a nevét

a hogy aljából fakadt az