Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

ivásra a legegészségesebb kristályvíz. A domb tövében mindjárt egy kis kiapadhatatlan, meleg tavat formált, amelyben télen is mezítláb lehetett mosni. 1903-ból ismerjük az Alsó- és Felsőpuszta, 1939-ből Kismező, Bothegy, Alsó malom és Laposi kút helynevet.

2 A község neve 1193-ban bukkan fel először almás alakban. Azzal kapcsolatos, hogy a falu (vad) almafákkal benőtt helyen épült, így a (Vad)almafás hely köznévből keletkezett. A Magyar- előtag Rácalmás előtagjával szemben a magyar lakosságra utal.

:! A 14. században a fehérvári keresztesek kapják adományként Almás birtokot, de a beiktatásnak a fehérvári káptalan őrkanonokja ellentmond. (1340 és 1341).

4 1405-ben Almas-t Barch- és Igar-ral együtt említik, valamint egy Septer nevű hidat.

5 1429-ben szintén Almas-ként szerepel.

6 1498-ban a fehérvári őrkanonokság Almas-i jobbágyai Barch-ra törtek, onnan sertéseket hajtottak el és húsukat Almas-on a hússzékben kimérték. Később ugyanezt tették a Barch-on legelő marhákkal.' 1499-ből tudjuk, hogy Vid fehérvári őrkanonok Almas-i sáfárja Mihály pap.

8 A török korról nem sok adatunk van. Azt tudjuk, hogy 1636-ban Nyáry István a magyar földesúr; a török hódoltság utolsó évtizedeiben alapozta meg a gróf Eszterházy család az uralmát.

9 A török földesúr Illar iszpahi volt Fehérvárról. A falu a keresztény földesúrnak évente 18 Ft értékben 18 kősót és 1 őzet adott, a robotot évi 4 Ft-on megváltotta. A töröknek kettős adót fizettek: a török császárnak a közmunkán kívül fejadó címén együttesen 12 Ft 10 d-t. A török földesúrnak a sessiok után évi 14 Ft 50 d cenzust, 29 szekér tűzifát, 29 szekér szénát, 14 1/2 pint zsírt, 10 Ft értékben egy vágómarhát. Valamint megadták a tizedet minden terményük után, sőt még a ludaikból is. Sertésenként évi 4 d-t fizettek.

10 Egy 1722. évi határjárás során egy 75 éves tanú azt vallotta, hogy a határban egy törököt levágtak, amiért az almási lakosoknak 160 tallért kellett fizetniük.

11 A török utáni első összeírás 1696-ban készült a faluról. Földesura ekkor gróf Eszterházy Ferenc pápai birtokos. Az összeíró név szerint 21 alattvalót sorol fel. Közülük 18 telkes jobbágy, 3 házas zsellér, 3 hazátlan zsellér. A 18 telkes jobbágy közül egész telken ült 13, féltelken 1 és negyedtelken 4. A 21 lakosnak összesen 31 fiú- és 19 leánygyermeke (összesen 50) volt. Lova 3 jobbágynak volt; egyiküknek egy, a másik kettőnek 2-2 darab. Ökre 14 jobbágynak volt, összesen 56 darab. Tehene csak két zsellérnek nem volt, a tehenek száma 35. Borjúja, egy házas zsellér kivételével, mindenkinek volt (összesen 30 darab). Birkaés kecsketartással nem foglalkoztak, disznaja is csak hat jobbágynak volt (összesen 10). 10 lakosnak volt méhészete, összesen 44 kas méhvel. Minden jobbágy telekhez tartozott — a teleknagyságtól függően — 1-^5 szekér termő rét. Az összeírásban szereplő családok: Szálai, Rácz, Nagy, Somody, Német, Kocsis, Szabó, Vas, Huri, Csapó, Polgár, Cseh, Lepsenny, Kis, Kelicz, Bedicz, Varga és Birka. Az összesítés szerint a telekállomány 14 egész és egy fél telek. A jobbágyok minden egész telek után évi 3 Ft cenzust fizettek. Robotkötelezettségük évi 52 nap igásrobot. A házas zsellérek cenzusa 50—50 d, ők is évi 52 napot robotoltak, de gyalog. A hazátlan zsellérek évi 9 nap gyalogrobottal szolgáltak. A faluban