Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

Brunszvik Teréz naplójában említi, hogy öccse az iskola érdekében semmit sem tett. A tanítóval kapcsolatos kötelezettségeinek sem tett eleget. Erre utal Pöschl, szolgabíró 1855. március 29-én Brunszvik Ferenc özvegyéhez küldölt felszólítása: a ,,1818. szept. 3-án tartott Canonica Visitaito szerint a Martonvásári Uraság az iskola tanítónak 200 ft-ot évenként fizetni köteles; miután időközben ezen fizetés nem tudni mi oknál fogva ki nem szolgáltatott . . . ápr. 15-ig benyújtandó nyilatkozatban közölni méltóztassék." Brunszvik család nemcsak pénzbeni, hanem természetbeni kötelezettségének sem tett eleget. Ugyancsak 1855ben Schmid Simon helybeli plébánostól kértek felvilágosítást, hogy az „Uraság által a tanítónak évenkint adatni szokott 8 pozsonyi mérő búza, 12 pozsonyi mérő rozs és 2 hold föld csupa kegyelmi adomány vagy pedig alapszik-e valami Canonica Visitation?" Nyilván a többoldalú érdeklődés hatására 1860. és 1861. évben Német István, iskolamester saját személyére, minden kötelezettség nélkül 8 mérő búzát, 12 mérő rozsot, 2 akó újbort és 2 hold kukoricaföldet kapott az uradalomtól.

17

'' Az 1856 júniusi adat szerint a külterületi lakosok a következőképpen oszlottak meg: Újmajor 64, Spanyolmajor 19, Erdőhát 22, és Kismarton 74 fő.

17r

' Az uradalom állattartását egy 1860 körüli statisztika az alábbiakban jellemzi. A lovak száma állandó változásuk miatt nehezen állapítható meg, ,,de 60 db-ra mindig biztosan tehető. Birkászata főleg jeles, az uraság 5600 merino juhfajt tart, melyek évenkint átlag 110 mázsa gyapjút adnak. Sertést nem tenyészt, csupán valami 30 db kopasz angolt tart. — Tehén 24 db tartatik mind kitűnő svájci faj. — Jármos ökör van 140 db."

,7G Az uradalom 103 cseléd családot és 4 gazdatisztet foglalkoztat, kiknek ,,az uraság legelőjén 120 tehene és 300 db sertése van." Az uraság magánhasználatára ,,1 db kályhában" évente 120 000 falazó téglát és 25 000 db tetőcserepet égettek. A uradalom két malmából az egyik magánhasználatra, míg a másik bérőrlést végzett.

1

" özv. gróf Brunszvik Ferencné 1857. december 2-án a vármegyéhez fordul: ,,A' martonvásári volt jobbágyaimmal kötött a felsőbb Úrbéri Törvényszéken is helyben hagyott tagosztályi egyesség következtében a volt Jobbágyok mezősége, már kimérve és kihasítva 's az e'rőli Térkép is készen lévén . . . méltóztassék egy bizottmányt Martonvásárra kinevezni és kiküldeni, melly is a' térképet hitelesítvén az új telekkönyvet elkészíteni és eszközölni szíveskedjék." Három héttel később vetődött fel ,,a volt jobbágyok egy a volt földes Urasággal 1812-ik évben kötött rövid szerződést mutattak elő ... az akkori jobbágyoknak egy — házhelyek alakítása végett a közlegelőből elvett kis részecskéért kárpótlásul egy körülbelül 8 vagy 10 holdnyi urasági rét ígértetett, . . . mivel csak az akkori uradalmi kasznár és némely községi Elöljárók aláírásával ellátott és minden urasági jóváhagyás nélkül szűkölködő szerződés figyelembe nem vétethetvén."

178