Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

Pap Gábor, szolgabírót 1832 augusztusában a martonvásári jobbágyrészek rendezésére küldték ki. A rátz-szentmiklósi közbirtokosokat felszólították engedjék meg, hogy a kanálist határaikon áthúzzák. Azt a választ adták: a kérdéses viznek szabad lefolyását soha semmi tiltással nem akadályozták s azt a jövőben sem fogják gátolni. Tekintettel arra, hogy a nádlást jobban szeretik, mint a rétet, határaikon más hasznáért kanálist húzni nem engednek.

1

"

1 Ney Ferenc 1834-ben, mint a Brunszvik család házi nevelője kezdte pedagógiai pályafutását, igy emlékezik vissza Martonvásárra: ,,A terjedelmes kastély egyik szárnyát oszlopos homlokzatú képtár képezi. A gróf általában nagy kedvelője a művészeteknek annyira, hogy fiatal éveiben a pesti német színház intendánsa is volt. így a zene kedvelése és gyakorlása mellett a festőművészetnek is bő költekezéssel hódolt, s meglehetősen műértő hírében állt. így gyűjtött össze néhány száz darab kisebb-nagyobb festményt, melyek számára nemrég külön csarnokot építtetett.

1

"'' Az Országos Levéltárban őrzött képtári katalógus 153 műalkotást sorol fel. Dobos János, a helybeli iskola igazgatója a múlt század végén írt cikkében mintegy 400 képet említ. Leghíresebb képek: Leonardo da Vinci: Szent Cecília, Rubens: Krisztus levétele a keresztfáról; Murillo: Egy spanyol pásztorfiú, Tizian: Egy bachusnő. A képtár anyagát 1862-ben a rokonok között szétosztották s ezzel sok nagyértékű kép külföldre került.

105 A szájhagyomány szerint a képtárat az első világháború után bontották le. A még megmaradt iratanyagot a Nemzeti Múzeumba vitték fel. A Brunszvik Levéltár anyaga csak 1879-ig terjedő időszakra vonatkozik, mivel a későbbi iratanyagot Brunszvik Géza az uradalom eladásakor megsemmisítette. A Brunszvik Levéltár 2867 db-ból álló iratanyagát Czobor Alfréd rendezte és később az Országos Levéltárba szállították át.

100 Ney Ferenc így emlékszik vissza a Brunszvik családra: ,,Óh, szép napokat éltem át e családnál itt Martonvásáron s váltogatva Pesten; emlékezetes szép idők! A gróf és grófné valódi művészpár: zongorán és gordonkán gyönyörű kettősöket játszanak igazi művészi emelkedettséggel. Hát még a városban a téli kvartettek és kvintettek, melyeken a gróf a legkiválóbb zenészekkel közreműködött, sőt gyakran a grófné is. Híresek valának s a választottak által nagyon szívesen látogatottak e zeneestélyek. Itt ismerkedem meg Haydn, Mozart, Beethoven magasztos szellemével, Spohr, Cherubini stb. élvezetes műveivel."

10

' Brunszvikéknak jelentős kottatára is volt, amelyre Dreher Jenő nem nagy gondot fordított. A kottatár egyes darabjai még a 20-as évek elején a Zeneművészeti Főiskola könyvtárában és a Magyar Nemzeti Múzeum zeneosztályára került. A kottagyűjtemény utolsó, kevésbé értékes és részben csonka maradványait (281 db) 1938 tavaszán a Zeneművészeti Főiskola könyvtárába vitték.

108 Brunszvik Teréz öccse második oldalát mutatja be naplójában, Brunszvik Ferenc összeveszett a „püspökkel s a plébánossal úgy hogy megvonták tőle a kegyúri jogot a nagybácsi építette templomban." Ez a változás kb. 1835 előtt történhetett, mivel 1835-től kezdve a templom már a vallási alaphoz tartozott.

100