Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

A múlt század húszas éveiben Fejér vármegye legnagyobb juhászata Brunszvik Ferencé volt, de nemcsak a juhászattal, hanem a lótenyésztéssel is foglalkozott. Az 1837. július l-jén megtartott vármegyei közgyűlésre az ő részvételével dolgozták ki a megye lótenyésztés megszervezésére készült rendeletet.

110 Martonvásár a múlt század két nemesi összeírásában szerepel: Az 1809. évi nemesi összeírás során gr. Brunszvik Ferencen kívül Asbóth András, 38 éves, 5 gyermekes uradalmi inspektort és Simoncsics József, 67 éves, egygyermekes uradalmi tiszttarlót írták össze.

111 Az 1843. évi nemesi összeírás alkalmával a következőket írták öszsze: G. Brunszvik Ferenc, Hulimman András plébános, Heinrich Márton, Jankovics János, Kövesdy János, Kövesdy Antal, Németh Ferenc, Simon János uradalmi tiszttartó, Simon István, Tengerdy Mihály és Tengerdy József."

2 1846 végén nagy éhínség pusztított szerte Fejér vármegyében. Az egyes községeken különböző módokon igyekeztek segíteni. Martonvásáron kívül Kajászószentpéter, Vál és Alcsut gyorssegélyekre szorultak.

113 1848 májusában Martonvásár jegyzője és bírája a vármegyei választmány tagjai lettek."'

1 Közben helyi problémák is felmerültek: Brunszvik Ferenc gróf kérte a megyei bizottmányt, hogy az illetékes főszolgabíró által megintett aratókat szerződésük azonnali teljesítésére szorítsák. Hollósy Károly főszolgabíró a gróf jelentését alátámasztotta, hogy az aratók szerződésük teljesítését megtagadták. A bizottmány utasította a főszolgabírót, hogy a rendőrségi törvények értelmében járjon el.

115 Martonvásár 1848. II. félévében nagy szerepet játszott a honvéd csapatok ellátásában és szállításában. Július elején a magyar honvéd zászlóalj részére Stojanich főhadnagy 26 kenyér részletet vett át a községtől. Szeptember elején Asztalos főhadnagynak 51 adag kenyeret adtak át.

110 1848 augusztusában Martonvásáron „félreértés" folytán a nemzetőrtoborzás majdnem eredménytelen lett. A főszolgabíró a faluban mindössze három mesterlegényt és egy zsellért írt össze."' A martonvásáriak szeptember 16-án a Tolna megyei önkéntes zászlóaljnak 6 előfogatot adtak Pázmándig történő szállításra.

118 Szeptember 21-én Fehérvárról Martonvásárra szállították a Fejér és Veszprém megyei nemzetőrség gyógyszertárát és orvosi műszereit, amelyek még szeptember 30-án is Martonvásáron voltak.

119 Szeptember 23-án Csányi László Batthyány Lajos miniszterelnökhöz fordul: nagymennyiségű kötszert kér és egyben jelenti Fehérvárott, Velencén, Martonvásáron és Lovasberényben kórházakat létesítettek.

120 (A martonvásári kórház létezését igazolja, hogy Weisz Móric október végén gyógyultan Pestre távozott.) A hadi helyzetről pedig röviden: „történend a főütközet Martonvásáron is."

121 Szeptember 25-én a honvéd 14. zlj. 1. szd.-a részére Martonvásáron 105 adag kenyeret szolgáltattak ki.'

22 Szeptember 26-án a 14 zlj 6. századát Velencéig a község három kocsija szállította.

123 Jellasics, horvát bán csapataival 1848. szeptember 11-én lépte át a Drávát, hogy egyenesen Budának tartson. A hadi tanács szeptember 24-i döntése Székesfehérvár feladását jelentette s ennek értelmében