Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

feleltek. Az összes termett gyümölcs, valamint az összes borszőlő az ura­ságé volt, aki ebből elvitt, a helyi szokás szerint tolvajként kezelték. A szerződést aláírók számára tilos volt a szőlőbe káposztát vagy hasonlót ültetni. A hegybíró által egy vasárnap délutánt jelöltek ki, mikor meg­engedtetett, hogy a szőlő felújításához és megjavításához jó tőkéket jelöljenek ki. Rajtuk kívül a szőlőben mást nem szíveltek meg. A szőlő megmunkálásáért minden szerződést aláíró a bortermés felét kapta. 0 '' A martonvásári uradalom 1845. július 13-án két heti időtartamra kaszálásra és gyűjtésre „napszámos compániát" szerződtetett. Ha a mun­ka két hétnél korábban fejeződött be, akkor az uradalomnak jogában állt a napszámosokat elbocsájtani. A ,.compániá"-nak 25—30 személyből kellett állnia. Naponta 30 krajcárért, ebédet és vacsorát, kenyeret és 1/2 icze pálinkát s egy héten háromszor húst kaptak. 0, özv. Brunszvik Antalné halála után Brunszvik Ferenc, Teréz nő­vérének egy rész tavat, egy rész mocsarat, libalegelőt, szántóföldet és rétet ajánlott fel örökségként. Végül is Budán a Tárnok utcában örö­költe az egyik házat. 08 Brunszvik Teréz a martonvásári magányt hasz­nálta fel, hogy olvasson és sok gondolatát itt vetette papírra. Tekintettel arra, hogy sem anyja, sem rokonsága nem értette pedagógiai elgondolá­sait, minél idősebb lett. annál inkább csak megtűrtnek érezte magát a marton vásári kastélyban. A martonvásári zsellérek 1825 novemberében panasszal fordultak a vármegyéhez, amely szerint az uraságnak a házhelyért 18 napi robotra kötelezték magukat. Ha napszám drága volt, akkor napszámban telje­sítették a robotot. Ha az uraságnak nem volt szüksége napszámosra a robotot pénzben kellett megváltaniuk. Most a pénzszűke idején az ura­ság 24 ft-tal számolja a 18 napi robotot, amit képtelenek megadni, ezért házaikat feldúlják, a mesteremberektől szerszámaikat, másoktól ruháikat és egyéb javaikat elviszik. Kérik a vármegyét, hogy a tör­vénytelen fizetés alól mentesítsék őket és a földesurat az urbárium betartására kötelezzék. Brunszvik Ferenccel a zsellérek panaszát közöl­ve azt felelte, hogy a zsellérektől nem a házaik, hanem kertjük után követelt árendát. Ha a kertek után nem akarnak fizetni, akkor azokat elveszi tőlük. 00 A főszolgabíró 1826 március közepén a martonvásári panaszosokat maga elé hivatta s közölte velük Brunszvik Ferenc nyilatkozatát, amely szerint azoktól a zsellérektől, akiknek házuk és csekély kertjük van — évi 18 napi robotot, akiknek házuk és fél holdnyi kertjük van, azoktól a roboton felül még árendát is kér. 100 Nagy Lajos 1828-ban kiadott könyvében Márton-Vásár 147 házzal és 1394 lakossal szerepel. A környező nagyobb községek: Érd 369 ház­zal 2610 lakossal; Ercsi 355 házzal 3547 lakossal; Baracska 388 házzal 2506 lakossal. Martonvásárhoz hasonló nagyságú volt: Péter (Kajászó) 116 házzal 1389 lakossal és Tárnok 166 házzal 1196 lakossal."" 1830. január 5-én Martonvásárnak 17 egész jobbágytelke van. Szán­tóföldjei első-, rétjei másodosztályúak. Az urbáriumban 518 1/4 hold szántó és 102 1 4 falcastrum rét, az 1826/27. évi adóösszeírásban 725 hold és 150 falcastrum rét; az 1828. évi országos összeírásban 766 2/3 p. m. szántó és 300 falcastrum rét szerepel." 12

Next

/
Thumbnails
Contents