Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
feleltek. Az összes termett gyümölcs, valamint az összes borszőlő az uraságé volt, aki ebből elvitt, a helyi szokás szerint tolvajként kezelték. A szerződést aláírók számára tilos volt a szőlőbe káposztát vagy hasonlót ültetni. A hegybíró által egy vasárnap délutánt jelöltek ki, mikor megengedtetett, hogy a szőlő felújításához és megjavításához jó tőkéket jelöljenek ki. Rajtuk kívül a szőlőben mást nem szíveltek meg. A szőlő megmunkálásáért minden szerződést aláíró a bortermés felét kapta. 0 '' A martonvásári uradalom 1845. július 13-án két heti időtartamra kaszálásra és gyűjtésre „napszámos compániát" szerződtetett. Ha a munka két hétnél korábban fejeződött be, akkor az uradalomnak jogában állt a napszámosokat elbocsájtani. A ,.compániá"-nak 25—30 személyből kellett állnia. Naponta 30 krajcárért, ebédet és vacsorát, kenyeret és 1/2 icze pálinkát s egy héten háromszor húst kaptak. 0, özv. Brunszvik Antalné halála után Brunszvik Ferenc, Teréz nővérének egy rész tavat, egy rész mocsarat, libalegelőt, szántóföldet és rétet ajánlott fel örökségként. Végül is Budán a Tárnok utcában örökölte az egyik házat. 08 Brunszvik Teréz a martonvásári magányt használta fel, hogy olvasson és sok gondolatát itt vetette papírra. Tekintettel arra, hogy sem anyja, sem rokonsága nem értette pedagógiai elgondolásait, minél idősebb lett. annál inkább csak megtűrtnek érezte magát a marton vásári kastélyban. A martonvásári zsellérek 1825 novemberében panasszal fordultak a vármegyéhez, amely szerint az uraságnak a házhelyért 18 napi robotra kötelezték magukat. Ha napszám drága volt, akkor napszámban teljesítették a robotot. Ha az uraságnak nem volt szüksége napszámosra a robotot pénzben kellett megváltaniuk. Most a pénzszűke idején az uraság 24 ft-tal számolja a 18 napi robotot, amit képtelenek megadni, ezért házaikat feldúlják, a mesteremberektől szerszámaikat, másoktól ruháikat és egyéb javaikat elviszik. Kérik a vármegyét, hogy a törvénytelen fizetés alól mentesítsék őket és a földesurat az urbárium betartására kötelezzék. Brunszvik Ferenccel a zsellérek panaszát közölve azt felelte, hogy a zsellérektől nem a házaik, hanem kertjük után követelt árendát. Ha a kertek után nem akarnak fizetni, akkor azokat elveszi tőlük. 00 A főszolgabíró 1826 március közepén a martonvásári panaszosokat maga elé hivatta s közölte velük Brunszvik Ferenc nyilatkozatát, amely szerint azoktól a zsellérektől, akiknek házuk és csekély kertjük van — évi 18 napi robotot, akiknek házuk és fél holdnyi kertjük van, azoktól a roboton felül még árendát is kér. 100 Nagy Lajos 1828-ban kiadott könyvében Márton-Vásár 147 házzal és 1394 lakossal szerepel. A környező nagyobb községek: Érd 369 házzal 2610 lakossal; Ercsi 355 házzal 3547 lakossal; Baracska 388 házzal 2506 lakossal. Martonvásárhoz hasonló nagyságú volt: Péter (Kajászó) 116 házzal 1389 lakossal és Tárnok 166 házzal 1196 lakossal."" 1830. január 5-én Martonvásárnak 17 egész jobbágytelke van. Szántóföldjei első-, rétjei másodosztályúak. Az urbáriumban 518 1/4 hold szántó és 102 1 4 falcastrum rét, az 1826/27. évi adóösszeírásban 725 hold és 150 falcastrum rét; az 1828. évi országos összeírásban 766 2/3 p. m. szántó és 300 falcastrum rét szerepel." 12
