Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

szoba konyhás szabad lakás, 200 forint készpénz, 12 pozsonyi mérő búza, 15 pozsonyi mérő rozs, 7,5 pozsonyi mérő zab, 4 akó öreg bor, 2 akó új bor, 60 font só, 107 font marhahús, 4,5 öl tűzifa (amennyiben ez utóbbit nem venné igénybe, úgy 22 forint ölenként), 13 1/2 font öntött gyertya, két hold kukoricaföld. Ezen kívül más járandósága nem volt. A felmondási idő: negyedév volt.™ Brunszvik-uradalom 1830 tavaszán a gyúrói lakosokkal kötött szerződést. Az uraság részükre a felsőmajori negyedik és az újmajori második dűlőben mért ki földet. A gyuróiaknak az uradalom minden lánc földre 3 12 pozsonyi mérő árpa vetőmagot adott, továbbá kötelességük volt április 7-re a földet felszántani, elvetni és beboronálni. „Hogy ha az árpa megérik, midőn az nekik tudtukra lészen adva, egyszerre kijönni, learatni a maguk által szerzett kötelekbe beköttetni" tartoznak. Kötelesek voltak az egész termést az uraság szérűskertjébe behordani, öszszerakni, azután maguk ereje által kinyomtatni. A tiszta szemből az uraság annyit vett ki, amennyit a vetéshez kölcsön adott. A megmaradt részt kétfelé mérték. Az uraság részét a „granáriumba" (magtárba) kellett behordani. „Minden munkát pedig átoljába jól és takarékosan véghez vinni köteleztetnek. A föld kimérése alkalmával minden lánc föld után egy forint mérőpénzt kellett fizetni."

,u A gyuróiak megbizottaival, Puskás Mihállyal és Valahona Istvánnal 1832. március 10-én ismét szerződést kötöttek. Nevezett pusztabírák felvigyázása és jótállása mellett a kismartoni és erdőháti pusztákon 64 lánc földet kaptak kukorica alá. Minden gyúrói lakos „minden lántz földtül 11 váltó forintot fizetett." Ezen felül tartozott 21 nap robotot két részletben, egyik felét kaszáláskor, a másik felét pedig gyűjtéskor szolgálni, három hold takarmányt lekaszálni, felgyűjteni és baglyába rakni, továbbá tíz pesti mérő gobanát Ercsibe szállítani, melyért a termelt kukoricát sajátjának tekinthette." A gyuróiak korábbi években végzett munkájával az uraság meg volt elégedve, ezért 10 lánc feles muhar, 10 lánc feles bükköny földet adott, lánconként 1 váltó forint mérőpénzt fizettek. Az uradalom kilátásba helyezte, hogy néhány lánc feles burgonyaföldet is kapnak. A többi gyúrói földje között mindenki 2 lánc kukoricaföldet kapott.

ÍKl A martonvásári uradalom 1830 tavaszán a vaáli lakosok és gazdák nevében Varga Jánossal és Kocsis Mihállyal szerződött, amelynek értelmében árpát és zabot vetnek. A vetéshez szükséges vetőmagot az uradalom kölcsönözte, amelyet aratáskor adtak vissza. Mindkét esetben minden lánc föld után egy forint mérőpénzt tartoztak az uradalomnak fizetni.""' Az orbánhegyi dézsmás szőlőt 1774-ben kezdték telepíteni. A telepítéstől számított hét évig sem hegyvámot, sem nyolcadot és adót nem kellett fizetni. Az uradalomnak magának általában 10 hold körüli szőleje volt. 1831-ben a martonvásári jobbágyokkal hat évre szóló szőlő megmunkálási szerződést kötöttek. A jobbágyok kötelezték magukat, hogy lehetőség szerint a szőlőt úgy munkálják meg, mintha saját tulajdonuk lenne. A szőlő őrzését a szerződést aláírók, mint a többi szőlőtulajdonos, saját költségükre végezték. A munkák befejezése után — gyümölcsérés idején — a szőlőben való kóborlásért a szerződést aláírók