Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

Mészárszék. 1806-ban Plenk Antal mészárossal kötött szerződés szerint az uraság egy esztendőre bérbeadta szoba, konyha, kamra és mészárszék helyiségét. A szerződés szerint: „Mészárosnak kötelessége lészen jó és egészséges marhákat vágni, húst tisztán tartani, igazán mérni a Nemes Vármegye limitációja szerént." Az évi bér harminc (kis) forint volt. Ezenkívül tartozott 12 darab marhanyelvet az uraság konyhájára leadni, továbbá az uraság sertéseit levágni és feldolgozni. Az uraság a mészárosnak három lánc földet adott és az ezen felül kért földekért ugyanazt a bért fizette, mint más bérlők. 1839. október 1-től Temesváry Benjámin vette bérbe a mészárszéket. A haszonbérletért évenkint ezer forintot kellett fizetnie, váltó cédulában negyedévenként előre. A mészáros mindennemű húsok, zsiradékok, faggyúk kimérésével és eladásával foglalkozott. Az újonnan felépült lakóházban két szobát, konyhát, két kamrát, vágószéket, továbbá jégvermet, pincét, istállót és a jobbágyok földjei mellett 15 hold szántóföldet kapott. A mészárost kötelezték, hogy az uraságnak, az uradalmi tiszteknek, cselédeknek, az egész községnek és a katonaságnak jó minőségű és friss húst mérjen. Marhát csak a bíró vagy a jegyző jelenlétében vághatott le, akik jótálltak, hogy a levágott marha egészséges volt. Amennyiben ezt a pontot nem tartotta be, úgy minden esetben öt pengő forint lefizetésére ítélték. Megengedték, hogy az uraság teheneinek legelőjére tíznél kevesebb vágómarháját kihajtsa. Amennyiben a mészáros spekulációra vett marhát az uraság legelőjére kihajtotta, úgy minden darab után 5 pengő forint büntetést fizetett. A mészáros tartozott az uraság és a tisztség részére ingyen vágni, továbbá a karácsonyi és pünkösdi ünnepekre az uraság konyhájára egy-egy borjút leadni. Negyedévenként 250 forintot előre kellett fizetni. A szerződést bármelyik fél negyedévi felmondással bonthatta fel. 1841 Szent Mihály naptól 1842 Szent József napjáig Jankovics János és Hartmann Lipót mészárosok vették bérbe a mészárszéket. A bérlet évi bére 800 váltó forint volt, amelyet negyedévenként előre kellett fizetni. 200 forintot pedig bánatpénzként kellett letenni.

8

'"' Kereskedés. Az uradalom 1830-tól 1833-ig Pollák Ábrahámmal kötött szerződést, akinek veje Deutsch Emánuel vezette a kereskedést. A bolt fő- és mellékrészből, irodából, árupincéből, és egy fafészerből, továbbá különállóan kétszobás, konyhás és kamrás lakóházból állott. A bolt mindenféle egyedüli és kizárólagos árusítási joggal rendelkezett s így fűszer, festékanyagok, szatócsáru, zsíráru, só és vasáru, valamint pecsételt üvegben pálinkaféleségek eladásával foglalkozott. A kereskedés évi bére 650 forint volt, amelyből a negyedévente esedékes bért előre kellett az urasági pénztárba befizetni. A szerződés kimondta, hogy amennyiben a bérlő a szerződés egyik vagy másik pontját nem tartaná be, s ennek következtében a szerződés lejárta előtt hatálytalanítva lenne, s így a kereskedés jó hírnevét megkárosítaná, 200 forint büntetést tartozik fizetni. A bérlőnek kellett gondoskodni a bolt berendezéséről, továbbá a fentebb felsorolt árucikkek mindenféle minőségben és készletben legyenek. A főboltban csak olyan árukat lehetett elhelyezni, amely a „szép helységnek és az ízléses berendezésnek megfelel." Általában az üzletben, a lakásban és az udvaron lehető legna-