Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

ta nélkül — árkolták ki, de időközben be is temették. A közgyűlésnek ismét jelentették, hogy a martonvásári uradalom területén át Tordasról postaútra vezető utat újból felárkoltatta, s így az utat a tordasi határ széléi e szorította. Az ősz folyamán Asbóth András, uradalmi felügyelő jelenlétében az utat korábbi helyén 3 öl szélességben felújították és a két oldalát barázdákkal kijelölték.

70 Gróf Brunszvik Ferenc 1810-ben kérte a vármegyét, hogy a martonvásári határ felét a honi törvények szerint vadászati tilalom alá helyezze. A kérelem kivizsgálásával a közgyűlés az egyik alispánt és a járási szolgabírót bízta meg. Ezt igazolja, hogy 1872-ben 3698 kh-on tilos volt vadászni.

71 A martonvásári jobbágyok egyik, a vármegyéhez küldött panaszát, az 1812. március végi úriszék tárgyalta: 1. A közelmúltban egy dűlőt haszonbérbe vettek és megugaroltak. A földesúr a pénzbért visszaadva, a dűlőt is visszavette, de a szántásért semmit sem fizetett. A panasz alapján hajlandónak mutatkozott a szántást kifizetni. 2. Az uraság lovai, ökrei, tehenei és sertései a jobbágyok rétjeit járják. Ők pedig marhát azért nem tudnak nevelni, mert azokat egész évben az istállóban kell tartani. Az úriszék szerint a jobbágyok rétjei azért kicsinyek, mert Szent László-pusztán a víz eliszaposodott, és viszszafelé a jobbágyok kaszálójára folyik. 3. A jobbágyok kifogásolták, hogy mértéken felüli robotra kényszerítik őket. Az uradalom a. többletnapokért 12 krajcárt fizet. A földesúr ezt az úriszéken kétségbe vonta. 4. Panaszolták, hogy hosszú fuvarba 10 pozsonyi mérő helyett 10 budai mérő terményt kell szállítani, s a visszafuvarban is megterhelik őket. Az úriszéken az uradalom képviselője megígérte, hogy a jövőben a visszafuvart is robotban fogják elszámolni.

72 A martonvásári jobbágyok 1803-ban indult úrbéri perét a helytartó tanács azzal küldte meg a megyének, hog3' küldjön ki a helyszínre bizottságot a közös legelő használatának egyeztetésére és az urbárium szerinti mértékben szabályozza. Az úriszék az úrbéri pert 8 évig húzta el. A helytartó tanács példa statuálása végett elrendelte, hogy a per elhúzásában vétkeseket büntessék meg."

5 Megállapítást nyert, hogy a per elhúzásában az időközben meghalt Simoncsics felügyelőt terheli felelősség. Brunszvik Ferenc gróf azonnal egybehívta az úriszéket, s így senkit sem terhel a felelősség. A helytartó tanács felhívta a vármegyei hatóságokat, hogy a földesurat figyelmeztesse jobbágyaínak rendszeresen és azonnal szolgáltasson igazságot.

74 Martonvásár mezőváros határa 1812-ben 7520 hold, amelyből a belterület 78 holdat tett ki.

75 A martonvásári jobbágyok 1816. március végén ismét a vármegyéhez fordultak panaszukkal, hogy az úriszék határozata ellenére az uraság a birkáit továbbra is a jobbágyok vetésére hajtja. A község bíráját elküldték az uraság tisztjéhez, aki a panaszt válasz nélkül hagyta. Erre fel Makáts István törvénybírót és Gréssel Mihály esküdtet Roboz Gábor szolgabíróhoz menesztették panaszukkal. Mikor ez a földesúr tudomására jutott, az egész falut összehivatta, Makáts Istvánt megverette, Gressel Mihályt pedig 12 forintra megbüntette. Mindkettőjüket tisztségüktől