Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

bariális könyv hiánya miatt nem tudta a panaszt elintézni/' 3 Az 1802. november 29-én megtartott vármegyei közgyűlésnek Pázmándy János főszolgabíró jelentette, hogy ..a martonvásári jobbágyok ügyében no­vember 10-ére kitűzött úriszéket Brunszvik grófnő elhalasztotta azzal az indokkal, hogy fia és provizora a tokaji szüretre elutaztak." A köz­gyűlés újból meghagyta a főszolgabírónak, hogy a jobbágyok kérésének elintézésére az úriszék megtartását szorgalmazza. 0 ' 1 A főszolgabíró 1803 februárjában figyelmeztette a földesurat az úriszék megtartására, de az kitérőleg az alkalmasabb tavaszi időre hivatkozott. 0 ' Az ezt követő köz­gyűlésen beszámolt a főszolgabíró, hogy a legelő kiigazítását a kedvezőt­len időjárás miatt nem tudta megejteni. A közgyűlés ismét utasította a főszolgabírót, hogy hóolvadás után mihelyt a földre rá lehet menni, a kiigazítást tüzessé az úriszék napirendjére és az eredményről tegyen je­lentést. 00 1803 augusztusában Pázmándy János főszolgabíró kérte a martonvá­sári jobbágyok és zsellérek panaszának az úriszék előtti összekapcsolá­sát. A vármegyei fiscus közreműködésével úrbéri per formájában dönt­sék el. 07 A vármegyei közgyűlés megbízása alapján Pázmándy Károly fő­szolgabíró és Angyal Gábor esküdt 1808 augusztusában tárgyaltak gróf Brunszvik Ferenccel, engedje meg, hogy az országos útra „murvát" to­vábbra is határjából hordhassák. A gróf nem járult hozzá és a kéttagú küldöttség kijelentette, hogy amennyiben továbbra is kitart elhatáro­zása mellett, a vármegye kénytelen lesz a martonvásári hosszú ország­utat gondozatlanul hagyni. Véleményük szerint az adózó népet nem le­het azzal terhelni, hogy Sukoróról vagy Tárnokról hordják a murvát az országútra. A földesúr a postahivatal útján veszi legtöbb hasznát az or­szágútnak. A vármegye még ez év novemberében jelentette a helytartó tanácsnak, hogy Brunszvik Ferenc az országút karbantartását akadá­lyozza, s kérte a helytartó tanácsot, találjon módot arra, hogy az or­szágút évenkénti karbantartását ne akadályozzák. Az ügy 1810 máju­sában ismét a vármegyei közgyűlés elé került. Pázmándy Károly főszol­gabíró jelentette, hogy a martonvásári uradalom a budai posta és keres­kedelmi út javításához szükséges murva kihordását megakadályozta és a murvás gödröket felárkoltatta. Tudvalevő ez az út a martonvásári ha­tárban a legrosszabb állapotban van. Most viszont itt az ideje az útja­vításnak. A helytartó tanács ide vonatkozó rendelete szerint az útjaví­tásra a martonvásári határban is feltétlenül szükség lenne. A közgyűlés megismétli 1809. március 6-i határozatát, és utasítja a főszolgabírót, hogy a vármegyét az uradalom területén levő murvásgödrök haszon­vételébe helyezze vissza és az út javításáról a murvásgödrökből vett anyaggal gondoskodjék. 0 * Nagy Ignác táblabíró 1809. május 8-án jelentette a vármegyei köz­gyűlésnek, hogy a martonvásári uradalom a Tordasról Martonvásárra vezető régi utat elárkoltatta. A közgyűlés utasította a járási főszolgabí­rót, hogy az árkot azonnal húzassa be és az út korábbi állapotába kerül­jön, különben is a vármegye hozzájárulása nélkül régi utakat megszün­tetni tilos. 00 Pázmándy Károly főszolgabíró a panasz kivizsgálása során megállapította, hogy az utat a martonvásári parasztok — a földesúr tud-

Next

/
Thumbnails
Contents