Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

tározottan kérte a kamarát tekintsenek el attól, hogy bármiféle kötelező nyilatkozat kiadására kényszeríttessék/'

0 II. József a németek betelepítésének előkészületei során felhívással fordult az ország városaihoz és birtokosaihoz, hol vannak még üres és benépesíthető telkek?

41 1772 májusában a helytartó tanács jelentést kért: mennyiben alkalmas a birtok telepítésre, hány jobbágy telepíthető még. A telepítésről időről időre tájékoztatást várnak/

3 Simoncsics József, martonvásári provizor 1772 májusában az alábbi jelentést tette a puszta benépesítése ügyében Röth Ignác főszolgabíróhoz: 1. A megye képviselői a helyszínen tapasztalhatták, hogy a helység lakossága évről évre szaporodik. Eddig 38 félhelyes és 23 házas zsellér telepedett le. Egész helyet is osztottak volna ki, ha azt vállalták volna. 2. A folyó évben is új utca létesült, az uradalom segítségével több ház épült. Mindegyik új telepes 3 ft-ot kapott faanyag vásárlására, ezenkívül terménnyel és fuvarral is segítették őket. 3. A földesúr már a királyi adománylevél elnyerése előtt megkezdte a telepítést. Az elhagyott puszta rövid idő alatt 600 lakosú falu lett. Most is jöttek az éhínség sújtotta Morva- és Csehországból telepesek, akiket terménnyel és kenyérrel elláttak. 4. A királyi donációs levelét különben bemutatta a főszolgabírónak, de abban egy szó sincs a betelepítési kötelezettségről. 5. Martonvásárt Brunszvik a mosoni jószágért kapta cserébe. 6. Bárki is jelentette, nem felel meg a valóságnak, hogy a pusztának csak a fele van betelepítve. Nemcsak a királyi útig, mely Martonvásárt átszeli, épültek házak, hanem azon túl is. 7. Egy jelentkezőt sem utasítottak el eddig, aki letelepedni akart s alkalmas volt a földművelésre, valamint a köz- és magán-terhek viselésére. Sőt befogadtak olyanokat is, akiknek testükön és leikükön kívül másuk nem volt, rongyos ruhában koldusok módjára jöttek. 8. Minden csavargót természetesen nem lehet befogadni, akinek semmije sincs és a szabad évek letelte után tovább áll. Előfordult az is, hogy szökött jobbágyok települtek le Hont megyéből, akiket földesuraik követelésére a szabad évek eltelte után vissza kellett adni. 9. Túlzottan nem lehet telepíteni, nem lehet megengedni, hogy a legelőket is felszántsák, mert ezzel az állattenyésztés szenvedne. A provizor csodálkozott, hogy Brunszvikot annyit sürgetik a telepítés miatt, sok puszta hely van a megyében, amelyről hallgatnak/

3 Az 1774—75 között megtartott dicális összeírás Martonvásáron 38 jobbágyot, 18 zsellért, 9 lakót, 2 szolgát, 6 kézművest, kereskedőt egyáltalában nem talált. Épületállomány: 60 db 3. oszt. ház volt. Az állatállomány: 28 ökör, 27 tehén, 13 tinó, 12 borjú, 73 ló és 26 sertésből állt. A jobbágyoknak 555 hold szántóföldjük és 116 kaszás rétjük, míg szőlejük és malmuk nem volt.

44 A templomot 1774—1777 között feltehetően Jung József építész tervei szerint építették. A freskókat Cymbal festette, az oltárképeket Félix Ivo Leicher, a szobrokat és szobrászati díszítő elemeket Anton Tabota készítette.