Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

A kastély 1733—85 között Beniczky rezidenciális házának kibővítésével Tallherr József tervei alapján épült. A kastély eredetileg földszintes volt. A következő átépítésre az 1820-as évek második felében került sor, s ebben az időben Brunszvik Ferenc könyvtár- és képtárépületet emeltetett, amelyet romossá válása folytán az első világháború után lebontottak. A kastélyt 1875-ben neogót stílusban építették át. A következő nagyobb szabású átépítésre a 20. század elején Dreherék — Sorg Antal építész tervei szerint — a tóra néző kocsifeljárót lebontották és a színházterem helyén személyzeti és konyharészt alakítottak ki. A park alapjait az 1790-es években kezdték lerakni, míg a nagyobb kertépítés az 1800-as évek elején zajlott le. Mária Terézia Brunszvik Antalnak 1775. október 7-én kelt diploma szerint személyhez kötött címerbővítéssel és az elsőszülötti örökösödéssel járó grófi rangot adományozott.'

1

* A grófi rangot a család többi tagjára 1796-ban terjesztették ki, bár ezen grófi rang nem jelentett magyar főrendi státuszt. Brunszvik Antal fia, Ferenc és unokája, Géza az örökös főrendek között foglaltak helyet 1893-ig, mikor Martonvásár József főherceg birtokába került/'

9 Maronvtásár teljes lélekszáma 1776-ban 558 fő (ebből 333 felnőtt, 225 15 éven aluli). Az év folyamán 36 születés (30 paraszti szülőktől, 5 szolgarendü szülőktől és 1 zsidó szülőktől) volt s ehhez járult 16 bevándorló. A házaspárok száma 1776 végén 120, az év folyamán 14 (10 paraszti, 4 szolga) új házaspár kötött házasságot. Az új házaspárok kormegoszlása a következő volt: 16—20 éves 5 férfi 9 nő 21—25 éves 2 férfi 3 nő 26—30 éves 1 férfi 1 nő 31—36 éves 2 férfi — nő 36—40 éves 3 férfi 1 nő 41—45 éves 1 férfi — nő Az 1776-ban bekövetkezett 36 haláleset a következőképpen oszlott meg: 29 parasztrendű, 6 szolgarendű és 1 zsidó halott.

50 A falu közössége 1780. július 18-án panaszt emelt a juhászok ellen, akik kaszálóikat legeltették s mikor vasárnap a bírák az időelőtti muzsikától és tánctól eltiltották őket, tettlegesen bántalmazták a bírákat.

54 Windisch 1780-ban megjelent könyvében nem szerepel Martonvásár. 1786-ban Korabinsky földrajzi-történeti lexikona Martonvásárt, mint Fejér vármegyéhez tartozó magyar és szlovák falut sorolja fel. A II. József kori népességösszeírás 1784—87 között Martonvásáron 99 házban 133 keresztény és 1 zsidó családot talált. A keresztény férfiakból: 2 nemes, 7 polgár és mesterember, 43 paraszt, 22 örökösök, 119 házi és kerti zsellér, 24 egyéb foglalkozású volt. A falu összes gyermekeinek megoszlása: 1—12 éves 91, 13—17 éves 39 s a falunak egész népessége 684 volt.

52 A helytartó tanács 1786. március 9-én készített összesítő táblázata szerint Martonvásáron a telkes jobbágyok száma 35, a telkek száma 17. A belsőség pozsonyi mérőben 34. szántó 501 4/8 hold, rét (embervágó) 102. Évi robot: marhás 940 vagy 1880 gyalognap.

53 4 FMTÉ 21. 49