Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
Minden gazda négy marhájának szabad járása volt az uraság legelőjén, mivel kimért legelőjük nem volt. A többi marha párjáért: Göböl-járásban 3 ft-ot, Ménes-járásban minden darab után 1 ft-ot fizettek. Erdejük, nádlásuk, szőlőhegyük nem volt. Szántóföldjeiket három forgóban művelték. Mindegyikbe egy jobbágy 9 1/2 pozsonyi mérőt tudott elvetni. Minden termésből kilencedet adtak. A faluban még maradt üres hely, ezért úgy tervezték, hogy Szent György-napkor még ezt elfoglalják.^ Fejér vármegyében az úrbérrendezést 1768. április 6—28. közötti időben hajtották végre. Győry Ferenc, királyi biztos 1768. április 29-én jelentette a helytartó tanácsnak az úrbérrendezés befejezését. A vármegye 73 helységében elvégezték az úrbérrendezést, kiadták az urbáriumot és elkészítették az úrbéri tabellát."' Martonvásár első urbáriuma is 1768 áprilisából származik, amely szerint 35 féltelkes jobbágyot írtak össze. (A névsorban csak magyar és tót nevek szerepelnek.) Mindegyikük 1 pozsonyi mérő belsőséget, 14 3/4 hold szántóföldet és 3 szekér szénát termő rétet kapott. A jobbágyok birtokállománya: 17 sessio, 501 2/4 hold szántó és 102 szekér szénát termő rét. Terheik: 940 nap marhás, vagy helyette 1880 nap gyalogrobot, 35 ft cenzus, 102 font fonás, 17 itce kifőzött vaj, 35 kapán, 35 csirke és 204 tojás. 3 '' „Minden zsellér, kinek magános háza vagyon, tizennyolc napot, minden lakos pedig, akinek magának háza nincsen tizenkét napot esztendőnként kézi munkával az uraságnak szolgálni tartozik. Minden jobbágy és magános házzal bíró zsellér esztendőbeli adózásképpen földesurának egy forintot, melynek felét Szt György napra, másik felét Sz. Mihályra fogja letenni, az lakosok vagyis más házában lakó zsellérek fizetéstül szabadok lesznek." „A szokott és közönséges roboton kívül a jobbágyok minden esztendőben egyszer hosszú fuvarozást végben vinni tartoznak."' 5 1768—69 között a következők voltak a martonvásári uradalom konvenciósai tiszttartó, hajdú, konyhakocsis, lovász, kocsis, 4 béres, kanász, szolgáló, kovács, gulyás, csikós, 2 csősz és méhész. Szántóföldet kapott használatra: plébános, molnár, két birkás, vendégfogadós, mészáros és juhász. 30 Fejér vármegye 1770 szeptemberében jelentette a helytartó tanácsnak, hogy Brunszvik Antal Martonvásár betelepítését évekkel korábban megkezdte. A telepesek egy részére engedélyezett szabad évek a következő évben járnak le. 37 A helytartó tanács 1770 októberében írt le a vármegyéhez, hogy Brunszvik Antal Martonvásár-pusztát királyi adományként kapta és figyelmeztette a vármegyét, hogy a földesurat betelepítési kötelezettségének teljesítésére szorítsa rá és annak eredményéről tegyen jelentést 38 A martonvásári birtok Brunszvik Antal javára történő telekkönyvi bekebelezése 1770. december 18-án történt meg. 30 A királyi udvari magyar kamara 1770 decemberében kötelező nyilatkozatot kért Brunszvik Antaltól Martonvásárt illetően. Brunszvik Antal leszögezte, hogy Martonvásárt csereképpen kapta és a cserébe adott mosonyi birtokot sem terhelte semmiféle kötelező nyilatkozat. Végül ha-