Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Az említettek mellett vb-tagként és tanácstagként az alábbiak vettek részt a közigazgatási feladatok végrehajtásában 1950 és 1969 között: Bakos János, Berki József. Bokrossy Ilona, Bozsák Imre, Császár András, Cseh József, Csiszár Józsefné, Csörgő József és Ferenc, Czentár Mihály, Dula István, Fábián Ferenc. Harangozó Ferenc és Lajos, Horváth József és Józsefné, Illiás Istvánné, Jánosi Ferenc és Lajos, Juhos István és Istvánné, Juhos Julianna, Katalin és Lajos, Kalmár Teréz, Király István, Király Jánosné, Kiss János és József, Kósa Ferenc, Kovács János, Kőműves József, Langmár József, Lukács János, Magyar István, Miskei István, Molnár Lajos, Nyakas István, Palkovics József, Pallag Imre és József, Peczkó György, Pereczes József, Pintér Imre és József, Simon Ferenc és Károly, Sulák Pál, Szabó István, Tomkó Mária, Varga Imre, Virág Ferenc és Zalka Imréné. A település 1950 és 1957 közötti történeti adatai nehezen rekonstruálhatók, mert a község iratai az 1956-os események során megsemmisültek.'

0 A székesfehérvári járáshoz tartozó község lélekszáma 945, lakóházainak száma 305 volt 1962-ben. Az agrárjellegű falu lakosságának 79%-a mezőgazdaságból, 12%-a az iparból élt, és 1% számított egyéb foglalkozásúnak 1968-ban. A községben 5 kisiparos dolgozott, és 2 kereskedelmi bolt üzemelt, A propán-butángázfogyasztók száma 63, a rádióelőfizetőké 273 és a tv-előfizetők száma 93 volt ugyancsak 1968-ban.'

1 Kenyérgabonát 604 kat. holdon, árpát 96, zabot 2 és kukoricát 555 kat, holdon termeltek a község határában 1956-ban.

7J Az Ürhidai Legeltetési Bizottság 55 kat. hold legelőt és 6 kat, hold rétet használt ez évben. 1963-ban 421 szarvasmarhát, 670 sertést, 139 lovat és 7 juhot írtak össze a településen. A kisgazdaságok termékei (gyümölcs, baromfi, tojás . . .) rendszeresen a megyeszékhelyen kerültek értékesítésre. Ürhidai áruspecialitás volt mindenkor a libamáj és a kacsafertály a fehérvári piacokon. A helyi áruforgalmat a földművesszövetkezet irányította az 1960-as években, amely tagja volt a Sárrétvidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek. Űrhidán a 4. sz. vegyesáruboltja és a 3. sz. italboltja üzemelt 1966-ban. A helyi postán az 1964-ben elhelyezett betétállomány 33 ezer Ft-ot, 1966-ban pedig 206 ezer Ft-ot tett ki. Az úrhidai malmot 1949-ben állami tulajdonba vették, majd a Sárszentmihályi Termelőszövetkezet használta egy ideig. Az 1960-as évek elején a Lepsényi Terményforgalmi Vállalat, majd a Gorsium ÁFÉSZ hasznosította, az utóbbi, a környező falvakból munkaerőt alkalmazva, tápkeverésre és magtisztításra használta a malom épületeit és berendezéseit. Jelenleg raktárhelyiség. A villanybevezetés terve 1957-ben került újra napirendre. A vezeték teljes kiépítésére abban az esetben kerülhetett sor, amennyiben a lakosság vállalta a kiszabott hozzájárulási költségeket. A bevezetés munkálatai nem fejeződtek be az 1960-as években. Az első televízió 1958-ban jelent meg Űrhidán. 1960-ban Rákóczi néven termelőszövetkezeti csoport alakult, amelynek szántóterülete 1575 kat. hold volt 1961-ben. Ebből 487 kat. holdon kenyérgabonát, 230 kat. holdon takarmánygabonát, 362 kat. holdon kukoricát, 26 kat. holdon burgonyát, 50 kat. holdon cukorrépát, 40 kat.