Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

holdon napraforgót, 360 kat. holdon szálastakarmányt és 20 kat. holdon zöldségfélét termesztett. A szocialista átszervezéssel 1060 kat. holdra csökkent le a falu határa. A sárszentmihályi és a szabadbattyáni termelőszövetkezetek már korábban kialakították közös gazdaságaikat, ezért az úrhidai Rákóczi Termelőszövetkezet László-tanya területén és a sárpentelei határban jutott gazdálkodásra alkalmas nagyobb területhez. Csak a közösbe bevitt földek voltak Űrhida közvetlen területén. A 200—230 tagot számláló szövetkezeti csoportot Dula István, Udvarai János, Nagy József majd Pereczes Ferenc vezette 1970-ig. Állatállományát 126 szarvasmarha, 271 sertés és 53 ló képezte 1961-ben.

73 A Rákóczi 1970-ben a szabadbattyáni termelőszövetkezettel lépett közös gazdálkodásra, és az új tsz a Magyar—Szovjet Barátság nevet vette fel 1957 és 1969 között a következő személyek irányítottak valamilyen szervezetet, illetve intézményt Űrhidán: Pallag János és Nagy István (MSZMP községi szervezete), Szabó Istvánné (nőtanács), Harangozó Lajos, Palkovics József és Udvardi János (Hazafias Népfront), Gyenes Zsigmond (művelődési ház és iskola), Tóth Béla (művelődési ház), Farkas Ferencné (posta), Szabó István (könyvtár). Rendőrszolgálatot Lukácsovics László körzeti megbízott látott el, a községi tűzoltók vezetői Horváth József és Jánosi Ferenc voltak az 1900-as években/

4 Az egészségügyi szolgálatot továbbra is kívülről oldották meg. Előbb a sárszentmihályi, majd a szabadbattyáni orvosi körhöz tartozott a falu. A betegeket Meggyesi József körorvos után Kőszegi Tibor és Szakács Ferenc látta el az 1950-es évektől, a terhes- és csecsemőgondozás más betegellátással egyidejűleg, hetente kétszer volt az úrhidai rendelőben. Az egészségügyi szolgálatot segítő helyi Vöröskereszt munkáját Kubik Antalné irányította. Az állategészségügyi teendőket Ipach József, majd Osztotics Ferenc körállatorvosok végezték el a községben. 1969-ben Űrhidát a Szabadbattyáni Közös Közigazgatású Községi Tanács közigazgatása alá rendelték. Ezzel egyidejűleg a településen tanácsi kirendeltséget hoztak létre, amelynek vezetésével Kocsis Józsefnét bízták meg. 1979-ben a régi kultúrház helyén kommunális létesítményt hoztak létre, amelyben az orvosi rendelő, a posta, a tanácsi kirendeltség, a községi könyvtár és egy tanácsterem kapott helyet. 1987-ben modern óvoda épült, amelynek szomszédságában már mostohának tűnik a régi iskola épülete. A tervek szerint a jövőben a felsőtagozatos osztályokat is visszahozzák Székesfehérvárról. Az említett létesítményeken kívül 1 patyolatátvevő, 2 ABC-bolt, 1 fodrászat, 1 tűzoltószertár, 1 tápanyagbolt, 1 gázcseretelep, 1 fűtőolajtelep és 1 sörbár üzemel a településen. 1988 elején nyugdíjasklub alakult, amely Jankovics Ferenc író nevét vette fel. Az idősebbek szórakozását és hasznos időtöltését szolgáló társaskörnek jelenleg 40 fölött van a taglétszáma. A férfilakosság mintegy 3%-a a termelőszövetkezetben dolgozik, az úrhidaiak többsége a környező településeken, főleg Székesfehérvár üzemeiben és intézményeiben áll alkalmazásban. A jövedelemkiegészítést szolgálják a kiskertgazdaságok, amelyek termékeinek a megyeszékhely