Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Az előzőkben említett elöljárósági tagoknak és más községi alkalmazottaknak, a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, karácsonyi segélyt szavazott meg a képviselő-testület 1946-ban. Ebben az évben vált ismertté Űrhidán a járási szociális otthon felállításának terve. A közigazgatási testület 600 forint segélyt szavazott meg ennek létesítésére. Kikötötte viszont azt, hogy az összeget csak abban az esetben utaltatja át, ha az új intézményben az úrhidai rászorulók is helyet kaphatnak. A község az 1947-től bevezetett 3 éves tervben községháza, jegyzői és szülésznői lakás, szülőszoba, valamint orvosi rendelő építését irányozta elő. Az utóbbi számított legsürgősebb teendőnek, mert a településen nem volt alkalmas helyiség, a körorvos a betegeket a községházán látta el. Az 1947—1948. évi költségvetésben vágóhídra, tűzoltói elszerelésre és rendőrpihenőre összesen 4000 Ft-ot, az 1950. évi tervben a dögtér bekerítésére, a bikaistálló kifutójára, a tűzoltószertár javítására és minta-baromfiólra 700—3000 forint közötti kiadási összegeket jelölt meg a testület. A tiszai árvízkárosultak megsegítéséhez a község 200 forinttal járult hozzá 1948 tavaszán. Július 27-én az alispán rendeletére napközi otthon felállításáról tárgyaltak a község vezetői. A közgyűlés arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági szezonmunkák idején a gyermekek elhelyezése sok szülő felügyeleti gondját oldaná meg, 4000 Ft összeget szavazott meg a napközi kiadásaira. Itt jegyezzük meg azt, hogy az említett tervek között, erre a későbbiekben is lesz példa, több olyan szerepelt, amely a gyakorlatban nem valósult meg Űrhidán. Hosszú ideig nem rendeződött a posta ügye az 1910-es évektől. A küldeményeket küldönc hozta-vitte a sárszentmihályi postára, akit a postavezérigazgatóság alkalmazott 1947-ig. Ezután csak úgy tartották fenn a küldönci állást, hogy a község a postás fizetéséhez 140 forinttal járult hozzá. Postát csak 1964-ben kapott a település, a hivatalt helyiség hiányában a községháza épületében helyezték el. 1948-ban helyreállították a háborúban megrongálódott szeszfőzdét, itt 24 órás váltással Pereczes Istvánt és Wagner Györgyöt alkalmazta a község. A két kifőző fizetésül napi 25 Ft készpénzt kapott, és ráadásul az alszesz 1/3 része illette meg őket. A pálinkaház az 1950-es évek közepéig üzemelt, majd épülete lebontásra került. Ugyancsak 1948-ban kultúrházat adtak át rendeltetésének. 1950 októberében a vezető jegyző az Űrhida nevének megváltoztatásával kapcsolatos járási tanácsi határozatot ismertette a képviselő-testület közgyűlésén. ,,A helységnév a régi úri világgal kapcsolatos, megváltoztatása ezért célszerű lenne" — szólt az érvelés. A vezető jegyző Vörösmarty Mihály A két szomszédvár — c. művére utalva, a ,,Várhida" új névre tett javaslatot. Végül is maradt az előző név. A képviselő-testület 1950. október 9-én tartotta utolsó közgyűlését."

9 A községi tanácsok megalakulásával Űrhida önálló közigazgatást nyert 1950 végén. 1950 októberétől a következő személyeket választották meg az Ürhidai Községi Tanács vezetőinek: Erhart Ferenc, Szekeres István, Vágner Ferenc, Udvardi János, Szíjjártó László és Bartha Sándor (tanácselnökök), Fülöp József, Kovács Lajos, Kiss József, Zoltai István, Dezső Józsefné és Kocsis Józsefné (vb-titkárok).