Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Az előzőkben említett elöljárósági tagoknak és más községi alkalma­zottaknak, a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, karácsonyi se­gélyt szavazott meg a képviselő-testület 1946-ban. Ebben az évben vált ismertté Űrhidán a járási szociális otthon felállításának terve. A közigaz­gatási testület 600 forint segélyt szavazott meg ennek létesítésére. Ki­kötötte viszont azt, hogy az összeget csak abban az esetben utaltatja át, ha az új intézményben az úrhidai rászorulók is helyet kaphatnak. A köz­ség az 1947-től bevezetett 3 éves tervben községháza, jegyzői és szülész­női lakás, szülőszoba, valamint orvosi rendelő építését irányozta elő. Az utóbbi számított legsürgősebb teendőnek, mert a településen nem volt alkalmas helyiség, a körorvos a betegeket a községházán látta el. Az 1947—1948. évi költségvetésben vágóhídra, tűzoltói elszerelésre és rendőr­pihenőre összesen 4000 Ft-ot, az 1950. évi tervben a dögtér bekerítésére, a bikaistálló kifutójára, a tűzoltószertár javítására és minta-baromfiólra 700—3000 forint közötti kiadási összegeket jelölt meg a testület. A tiszai árvízkárosultak megsegítéséhez a község 200 forinttal já­rult hozzá 1948 tavaszán. Július 27-én az alispán rendeletére napközi otthon felállításáról tárgyaltak a község vezetői. A közgyűlés arra hi­vatkozva, hogy a mezőgazdasági szezonmunkák idején a gyermekek el­helyezése sok szülő felügyeleti gondját oldaná meg, 4000 Ft összeget sza­vazott meg a napközi kiadásaira. Itt jegyezzük meg azt, hogy az említett tervek között, erre a későbbiekben is lesz példa, több olyan szerepelt, amely a gyakorlatban nem valósult meg Űrhidán. Hosszú ideig nem rendeződött a posta ügye az 1910-es évektől. A küldeményeket küldönc hozta-vitte a sárszentmihályi postára, akit a postavezérigazgatóság alkalmazott 1947-ig. Ezután csak úgy tartották fenn a küldönci állást, hogy a község a postás fizetéséhez 140 forinttal járult hozzá. Postát csak 1964-ben kapott a település, a hivatalt helyiség hiányában a községháza épületében helyezték el. 1948-ban helyreállítot­ták a háborúban megrongálódott szeszfőzdét, itt 24 órás váltással Pere­czes Istvánt és Wagner Györgyöt alkalmazta a község. A két kifőző fi­zetésül napi 25 Ft készpénzt kapott, és ráadásul az alszesz 1/3 része il­lette meg őket. A pálinkaház az 1950-es évek közepéig üzemelt, majd épülete lebontásra került. Ugyancsak 1948-ban kultúrházat adtak át ren­deltetésének. 1950 októberében a vezető jegyző az Űrhida nevének meg­változtatásával kapcsolatos járási tanácsi határozatot ismertette a kép­viselő-testület közgyűlésén. ,,A helységnév a régi úri világgal kapcsola­tos, megváltoztatása ezért célszerű lenne" — szólt az érvelés. A vezető jegyző Vörösmarty Mihály A két szomszédvár — c. művére utalva, a ,,Várhida" új névre tett javaslatot. Végül is maradt az előző név. A kép­viselő-testület 1950. október 9-én tartotta utolsó közgyűlését." 9 A községi tanácsok megalakulásával Űrhida önálló közigazgatást nyert 1950 végén. 1950 októberétől a következő személyeket választották meg az Ür­hidai Községi Tanács vezetőinek: Erhart Ferenc, Szekeres István, Vágner Ferenc, Udvardi János, Szíjjártó László és Bartha Sándor (tanácselnökök), Fülöp József, Kovács Lajos, Kiss József, Zoltai István, Dezső Józsefné és Kocsis Józsefné (vb-titkárok).

Next

/
Thumbnails
Contents