Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

választott tagból felálló képviselő-testület, valamint a községi elöljáróság látta el. Az utóbbihoz a bíró, a jegyző, a helyettesbíró (törvénybíró), 4 fő esküdt, a körorvos és a pénztárnok tartozott. Az elöljárósági tagok hivatalból vettek részt a képviselő-testület munkájában. A körorvoson kívül 1 szülésznő látott el egészségügyi szolgálatot. A község szolgaszemélyzetét 1 kézbesítő, 1 kisbíró és 1 fő éjjeliőr alkotta. Mindezek kötelmeit a községi szabályrendelet határozta meg. Eszerint a 3 évi időtartamra választott községi bíró volt az elöljáróság vezetője, akinek a feladatai közé sok máson kívül a szegődményesek felfogadása, továbbá a kisebb polgári perekben eljárás tartozott. A jegyző hatásköre csaknem megegyezett a bíróéval. Intézkedési joga főleg gyám- és hagyatéki ügyekre terjedt ki, a községgel kapcsolatos minden nyilvántartás vele volt kapcsolatos. A törvénybíró az elöljáróság vezetőjének távollétében annak hatáskörét vette át. Az éjjeliőr köteles volt a falut éjjel-nappal bejárni, a kocsmában a záróra betartását ellenőrizni és minden eseményről a bírónak jelentést tenni. Utvonalát szintén a bíró jelölte ki, folyamatos szolgálata télen este 9 órától reggel 5 óráig, nyáron 10 órától 4 óráig tartott. Ez volt az egyik szolgálat, amelyre nem szívesen jelentkeztek Űrhidán az 1910—1930-as években! A bíró fizetését évi 60 forintban határozta meg az 1888. évi szabályrendelet. A jegyző 80. a körorvos 78, a pénztárnok 40, a szülésznő 25, a kisbíró 37, az éjjeliőr és a kézbesítő 25—25 forint fizetést kapott/'

0 1882 és 1915 között a következő személyeket választották meg elöljárósági tagoknak: Babos József, Magyar István, Szabó Ferenc, Varga György, Hartván István majd Szántó Mihály (községi bírók), Tóth János, Arany Mihály és Kovács János (jegyzők), Szabó Ferenc, Fehér István és Gazdag Pál (törvénybírók), Molnár József, Horváth János, Simon József és Peczkó György (közgyámok). A körorvos hetenként egyszer látogatott el a településre, évi fizetéséhez 104 forinttal járult hozzá a képviselő-testület. 1891-től Tároly Gyula, 1896-tól Rieder Gyula és 1902-től Mentler Jenő körorvos látta el a betegeket. Ezek elhelyezésére egy községi betegszoba állt rendelkezésre, ahol időnként a magatehetetlen és egyedülálló helybeli szegények is helyet kaptak. A községben szülésznői szolgálatot Papp Jánosné, Tóth Istvánné és Bak Julianna teljesített az 1900-as évek első évtizedeiben. Tóth Istvánné bába Szabadbattyánból került Űrhidára, lakását 1904-ben Diószegi Károly kovácsnak adta a közigazgatási testület, a szülésznő pedig 40 korona lakbért kapott a lakás helyett. A szülésznők fizetését az 500—1000 lakosú községekben évi 120 koronában határozta meg egy 1908. évi rendelet. Az úrhidai bába 60 korona készpénzt és lakást kapott. 1909-ben özvegy Kalauz Ferencnét alkalmazták szülésznőnek, akinek első szülések levezetésénél 4 K, a továbbiaknál 3 K készpénz járt 1914. június 11-től Nagy Erzsébet lett a falu új bábája, akinek már évi 180 K fizetést állapított meg a képviselő-testület. Az alispán rendeletére a körorvosnak évi 600 K lakbért, 1 K nappali és 2 K éjjeli látogatási díjat határoztak meg. A rendelésért nappal 80 fillért, éjjel 1,60 koronát kapott. 1913-ban a sárszentmihályi körorvosi székhelyet Szabadbattyánba tervezték áthelyezni, de a sárszentmihályiak és az úrhidaiak tiltakozá-