Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Meg kell jegyezni az oklevél tartalmával kapcsolatban azt, hogy az említett Kér a Zámoly melletti Szentmihály előde volt, nem a sokak által feltételezett Sárszentmihályé. A forrásban Űrhida, „Hurhyda" alakban olvasható. A szöveg szerint az úrhidai vár körzetéből csak Füle került a veszprémi püspökség tulajdonába 1009-ben. Még egy megjegyzés: Az említett vár helyét nem ismerjük, állhatott a mai templom dombján, de építhették a Sárvíz Fehérvár felé eső partján is, a későbbi temető környékén. Űrhidáról a 11. századi oklevél után legközelebb csak 1184-ben olvashatunk. Ez évben a székesfehérvári káptalan kijelentette, hogy a tihanyi temolom ellen hamis váddal perpatvarkodó úrhidai lakosokat elmarasztalta, és megbüntette.

8 Az úrhidaiak tettének oka számunkra már ismeretlen. Egy 1323-as forrás szerint a falut a veszprémi püspökség birtokolta. Ebben arról esik szó. hogy az egyház Szent Miklósról nevezett templomában a fehérvári őrkanonoknak 50 nemessel esküt kellett tennie arról, hogy nem okozott kárt a püspöknek." 1436-ban határvizsgálatot tartottak, amely a Battván és Űrhida közötti határt próbálta tisztázni. A bejárást a Sárvíz mellett a „Császa Vápa" (?) végében kezdték el. A vizsgálati jegyzőkönyvben szó esik a„Var úttyáról, amely Zergye Bakonábul Űrhidára vezetett." A Füle faluba tartó utat a Sajt útjaként említi a jegyzőkönyv. A forrásban olvasható Zergye Bakona (Erdő-Bakonya) egy erdős birtokterületet jelölt Nádasdladány szomszédságában. 1401-ben Zsigmond király egyik oklevelében a bakonyai illetőségű György nevű személyt tanúként hallgatták ki az úrhidai malommal kapcsolatos per során. Az említett Sajt útja Szabadbattyán helynevei között szerepelt a 15. században.

10 1447-ben Űrhida birtokosa Mátyás veszprémi püspök volt, akit egy peres ügy miatt, a nádor elé idéztek. 1478-ban a település a fehérvári keresztes konvent iratai között is szerepelt. A fehérvári polgárok panasza szerint Albert veszprémi püspök úrhidai jobbágyai megtámadták őket, és többüket félholtra verték. A konvent a püspököt a királyi ítélőszék elé idézte meg emiatt. Az ügyről bővebben az egy évvel későbbi peranyagban olvashatunk. Eszerint Mátyás király udvarbírája, Báthory István jelentette, hogy megjelent előtte Albert veszprémi püspök, valamint Sáry Péter, a fehérvári egyház részéről, és a következő bejelentést tették; az úrhidai víz hídján, amely a hasonló nevű faluban állt, vámot szedtek, és ebből adódóan már elődeik között is pereskedés támadt. Albert püspököt Péter őrkanonokkal szemben több ízben is elmarasztalták a vám ügyében, ezért olyan megegyezésre léptek, hogy a híd haszonvételét megfelezik. A fele Albert püspököt, a Pentele felőli rész összes haszonvételével és tartozékával Péter őrkanonokot illeti. Megegyeztek továbbá abban, hogy közös erőből egy malmot létesítenek a vizén, amelynek hasznán szintén megosztoznak. A malmot Péter magiszter pentelei és Ság falujának jobbágyai fogják megépíteni, ezért ezek a hídon jövet-menet mindig mentesek maradnak a vám fizetésétől. Mivel Péter pentelei jobbágyai közül többnek Űrhida-hegyen van szőlője, a per végét ezzel is elősegítve, a püspök ezektől a továbbiakban kilenced helyett csak tizedet sze-