Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Ürhida története 1740-ig A falu neve egy fejedelmi hídra utal, amelyet a Sárvízre építettek, feltehetően a 10. században. Az átkelőhely biztosítására még Géza fejedelem idején egy várat emeltek, amely egy várkerület központjául szolgált. Az őrség védelme alatt álló „Ür hídja" a fejedelem Sárvíz két oldalán fekvő birtokait kötötte össze. I. István király uralkodása idején az úrhidaihoz hasonló várszervezeteket nem igazgatási célból, hanem egy-egy konkrét feladat ellátására, jelen esetben védelmi célból hozták létre. Ilyen katonai telepek Űrhidától Alsóőrsig 5 km-ként helyezkedtek el;' Az említett híd fontossága a Sárvíz mocsarainak meglétében rejlik, a Fehérvárt egykor körülvevő végeláthatatlan láp, kevés helyen lehetett járható a 11. században is. A fejedelem téli szálláshelyéül, majd I. István király székhelyéül szolgáló Fehérvárról. Várpalota és Veszprém irányába csak két út vezetett a középkorban, ezek közül az Űrhidát érintő volt a főútvonal. A híd környékén kimutatott leletek azt feltételezik, hogy az átkelőhely már a rómaiak korában is létezett. Az úrhidai híd első királyunk uralkodása alatt már veszíthetett fontosságából, mert vámjával együtt a veszprémi püspökség tulajdonába került.

6 Űrhida először egy 1009-ben keltezett, majd 1257-ben átírt oklevélben szerepel. I. István király az említett évben az úrhidai várhoz tartozó Fülét, más birtokokkal együtt, a veszprémi egyháznak adományozta. Az 1257-ben megírt másolattal kapcsolatban viták alakultak ki. Feltételezések szerint az adományozás nem 1009-ben, hanem már 1002-ben megtörtént. Tudunk az eredeti alapító oklevéllel kapcsolatban egy tihanyi másolatról is. ebben Űrhida ,,Luhida" néven szerepel. I. István király eredeti oklevele elveszett, de a 13. századi másolat megőrizte a forrás teljes szövegét. Idézzünk első királyunk idevonatkozó rendelkezéséből: ..A szent és oszthatatlan Szentháromság nevében István, Isten kegyelméből a pannóniaiak királya, . . . Tudatjuk tehát Isten szent egyházának, valamint mimagunk minden élő és eljövendő hívével, hogy lelkünk üdvéért négy várat, név szerint Veszprém, ahol a püspökség székhelye van, Fehér várat, Kolon és Visegrád várait... a Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá. Továbbá átengedjük, adjuk és adományozzuk királyi beleegyezésünkkel és hatalmunkkal az említett veszprémi egyháznak . . . Fehér vár megyéjében fekvő három falut, név szerint Ősit, Kért és Berényt, . . . hasonlóképp Füle nevű falut, amely Űrhida vár kerületében fekszik, minden törvényes haszonvételükkel és tartozékaikkal, úgymint szolgáikkal és szolgálóikkal, rétjeikkel, szőlőikkel, szérűkkel, épületekkel, mezőkkel, földekkel . . . hogy mindezeket az idők végéig megtámadhatatlanul birtokolja. . . . Aki pedig jelen parancsunkat megszegné, tudja meg, hogy nyolcezer font aranyat fog fizetni, felét kamaránknak, másik felét Szent Mihály veszprémi egyházának és kiváló püspökének, Istvánnak és utódainak . . . Kelt Solyban, Szent István vértanú kápolnájánál. Az Űr megtestesülése után az 1009. esztendőben."

7