Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

Termeit növények: 200 hold búza, 200 hold kukorica, 100 hold rozs, 70 hold repce, 50 hold borsó. Aratókat foglalkoztatnak: évek óta mezőkövesdieket, a summásokat Csanád megyéből hozták. Ez utóbbiakból általában 200 főt alkalmazott az uradalom május—június hónapokban. Bérük napi 8 kg búza volt. Az aratók száma 10 pár volt. Évente átlagosan 5000 napszámot használt fel az uradalom. A napszámbér évi átlaga 1 pengő 60 fillér volt. A püspökségi uradalom három majorban szervezi gazdaságát: Szent Imre-major a község déli részét alkotja, a Lászlótelke-major a községtől délkeleti irányban, a községházától 5 km-re található. Ez a rész dombvidék. A harmadik majort püspöki sertéshízlalónak nevezték, és a Nádor-, valamint a Dinnyés-Kajtori csatorna között fekszik, kb. 3 km-nyi távolságra a községtől. 1920-ban 2612 hold volt az uradalom, amely a Nagyatádi-féle földreform kapcsán lett kevesebb. Az uradalom legnagyobb része szintén lapos fekvésű, s területén sok a talajvíz, a vízállás. Talaja fekete homok, humuszos, illetve agyagos szikes. Van egy 100 holdas futóhomok talajú része. Két okleveles gazdatisztet alkalmaz az uradalom. A cselédség áll: 1 béresgazdából, 1 magtárosból, 1 gépészből, 1 traktorkezelőből, 1 tehenes gazdából, 5 csőszből, 10 tehenesből, 12 kocsiból, 18 pásztorból, 43 béresből és kézművesekből. A cselédkonvenció állt: 16 mázsa búzából és rozsból, 1 kat. hold kukoricából, napi 2 liter tej kiszolgáltatásából, 8 m

! fából, 72 pengő készpénzből, 2 anyasertés és ezek szaporulatainak az uradalom által történt eltartásából. A cselédlakás állt egy szobából, 1 kamrából, 1 konyhából. A püspöki uradalom általában jobban fizetett, mint a környező gazdaságok. Külön előnynek számított, ha valaki az uradalom konvenciósai közé bekerülhetett. Az uradalom állatállománya: 14 pár ló, 40 pár ökör, 80 fejős tehén, 80 növendékmarha, 1000 juh, 500 sertés. A major 16 épületből állt. A mezőgazdasági gépi felszerelés közül megemlítjük a következőket: 1 gőzeke, 2 traktor és több takarmányfeldolgozó gép. A majort ellátták vízvezetékkel, a villanyvilágítást azonban eddig nem tudták megoldani. A püspöki uradalom állathízlalással foglalkozott: évente átlagosan 30 hízómarhát, 200 hízósertést értékesítettek. A tehenészet 80 darab állatból állt, főbb terményei közül megemlítjük a cukorrépát, a kendert, a repcét, a takarményféléket, s végül a búzát. Arató- és napszámosmunkásokat a sárkeresztúri lakókból toborozták. A második középbirtok Sándormajorban volt a nagylóki közlekedési út mellett, amely a sárkeresztúri községházától mintegy 5 km-re fekszik. Területe 200 hold, tulajdonosa Breyer József né és Halassy Tiborné. A birtok 1920-ban 244 kat. hold volt. A kisbirtokosok földje átlagosan III. osztályú minőségű; nagyobb részt mély fekvésű, középkötött, fekete humuszos, részben homokterület. 1930-ban a következő növényeket termelték: búza 1200, tengeri 1200, árpa 340, burgonya 200, rosz 200, takarmány 200, zab 60 kat. hold. A fő termény a búza és a tengeri. A búzát 3 szántás után 70%-át géppel, 30%-át kézi szórással vetik. Nemesített búzavetőmag ezekben az években kezdett terjedni, korábban saját gabonát tisztítás után vetettek. A műtrágya nem terjedt el, bár ismerek az 1920-as évek végén. 1928-