Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

1945 májusáig megalakult a 12 tagú Nemzeti Bizottság, elnöke Auszmann György. Jegyzője egy ideig Vargha Béla volt községi jegyző. Egyéb teendői miatt azonban e funkcióját ellátni nem tudta, a Nemzeti Bizottság a saját tagjai közül Farkas Gézát választotta. A járási főjegyző nem tartotta jónak az összetételt, mivel pártonkívüliek is voltak benne. Ezért a Nemzeti Bizottság a három megalakult pártból egészítette ki magát: a Kisgazda Pártból, a Kommunista Pártból és a Nemzeti Parasztpártból 5-5 taggal. Első feladatául a járási főjegyző a szabálytalanul megválasztott képviselőtestület újra való kijelölését, illetve megválasztását jelölte ki.

193 A május 21-i közgyűlésen jegyzőnek Vargha Bélát, bírónak Sékura Jánost pénztárnoknak Makóvi Mihályt, közgyámnak Peleszék Jánost és törvénybírónak Radics Pált választották. m A községi képviselőtestület tagjait a demokratikus pártok tagjaik arányában jelölték. Ezeket a Nemzeti Bizottság fogadta el és küldte ki, illetve választotta meg. A három megalakult párt tagjainak száma 157, ebből kommunista 9 (6%), parasztpárti 48 (30%), kisgazda 100 (64%). Ezen az alapon a képviselőtestületbe az MKP 2, az NPP 6 (és 2 póttagot), az FKP 12 (és 3 póttagot) küldött ki. A járási főjegyző júniusban javasolta, hogy a három párt és a Szabad Szakszervezetek alakítsa újjá a képviselőtestületet. Mivel a pártok a képviselők számában és elosztásában nem tudtak megegyezni, a Vármegyei Nemzeti Bizottság a következő döntést hozta: FKP 7 rendes és 2 póttag, MKP 5 rendes és 1 póttag, NPP 5 rendes és 1 póttag, a Földmunkás Szakszervezet 3 rendes és 1 póttag.

195 1945 májusáig 13 tagú községi rendőrséget szerveztek. Az újjáalakult rendőrség a régi csendőrpihenőt használta őrszobának.

190 1945 szeptemberében Kovács István nemzetgyűlési képviselő közbenjárására az újjáépítési miniszter 100 000 P-t utalt újjáépítési segély címén a károsultaknak. Ebből 18 480 P-t 16 q cementre és 2000 db tetőcserépre visszatartottak, továbbá 2400 P-t fuvarra, mivel az építőanyagot Tatáról hozták. Hosszas vita után a Nemzeti Bizottság úgy döntött, hogy az összeg csekélységére és nagy anyagi kárra tekintettel nem osztják szét, hanem a megrongált községházát és a tűzoltószertárnál lévő rendőrszobát hozzák rendbe.

197 1945—46-ban a község közvetlenül, beszolgáltatásként adott élelmiszert a felszabadító hadseregnek. 1945 szeptemberében 700 P-ért vettek sertést, amelynek vételárát az adóalap szerint a lakosokra vetették ki. Adóalapul a földadót, a házadót, a jövedelem-vagyonadót és az általános kereseti adót vették. 1946 márciusában két hízott sertést adott a község. Októberben 80 q burgonyát szedtek össze. Az újgazdákat ezektől a terhektől mentesítették.

198 1945-ben számos bizottság alakult. Ilyen volt pl. a termelési bizottság. Öt tagja közül 3 újgazda, egy régi gazda és 1 tapasztalt elnök. Másik a termelési hiteligényeket elbíráló bizottság. A móri járási főjegyző rendeletére alakult meg a Nemzeti Segély Bizottság. Az Építészeti Bizottságot vármegyei szabályrendelet értelmében kellett megválasztani. Tagjai: a jegyző, a bíró, a tűzoltóparancsnok és egy építőiparban járatos kisiparos. 1946 februárjában jött létre a szociálpolitikai bizottság. Az Iga3 FMTÉ 21. 33