Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

zoló Bizottság a képviselőtestület tagjainak az alkalmasságát és feddhetetlenségét vizsgálta.

199 A postamesternő elmenekülése miatt a postaügynökség 1947-ig nem működött. A község visszatért a postaküldönc alkalmazásához, aki havi 400 P-ért hozta-vitte a postát. 1947 júniusától újból Pilótás Istvánné vette át az ügynökség vezetését, a saját házában.

200 1946 áprilisában 260 FÉKOSZ-tag volt. Ez év februárjában alakult meg a földművesszövetkezet. Taglétszáma 133, az üzletrész névértéke 10 Ft. 95% újgazda és 3% régi gazda. Elnök: Auszmann György, az igazgatóság: Kerpel József, Német József, Radics József, az ügyvezető Pencz János. Vagyon: 181 kh birkalegelő, volt urasági lakás, gépészlakás és darálóhelyiség, magtár (csak a falai), göbölyistálló (kétlakásos házzal), gépműhely, 2 traktor, 1 cséplőgép, 1 daráló. A malom tulajdonjoga akkor még nem volt tisztázva. Lehetőségek: malom, gyümölcsértékesítés, tejgyűjtés, szerződéses termelés, birkatenyésztés, legelőgazdálkodás, darálás, cséplés, bolt, gyümölcsfa-telepítés, fürdőépítés, terményfelvásárlás. Gyűjtőközpontnak nem felelt meg, mert a tárolóhelyiség kisméretű.

201 1946 júniusában a gazdák Budapestről 40 állatot kaptak. Javasolták a kiterjedt gyümölcstermelés mellett az állattenyésztés fejlesztését.

202 A község ekkor a fehérvárcsurgói orvosi körhöz tartozott. Onnan járt ki a csecsemővédőnő is (egy fuvarral). 1946 szeptemberében a községet a csákberényi orvosi körhöz akarták átcsatolni. A képviselőtestület a tervet elutasította. Ennek ellenére 1948 tavaszán megtörtént az átcsatolás. Ez ellen a község újból tiltakozott. Arra hivatkoztak, hogy Csákberény messzebb fekszik, az út télen, tavasszal, ősszel járhatatlan. Csókakőt javasolták orvosi körzet székhelyéül. A képviselőtestület később sem nyugodott bele az átcsatolásba.

203 1946 szeptemberében állapította meg a képviselőtestület: egy tűzvész esetén a község teljes megsemmisülésnek lenne kitéve. Szinte minden tűzoltófelszerelés elpusztult, a két kútról hiányzott a szívó-nyomó felszerelés, még edényekkel sem lehetett vizet nyerni. Az 1947. évi költségvetésbe 22 000 Ft-ot állítottak be erre a célra, valamint a kutak rendbehozatalára 3500 Ft-ot.

20

'

1 A nehézségek ellenére a lakosság minden erejét összeszedve dolgozott. 1947 tavaszán a szántóterület 99%-át bevetették, 94 fogat és 3 traktor volt. 3000 baromfival mintaközség lett. Ebben az évben 42 ló, 407 szarvasmarha, 110 juh és 5920 baromfi volt. A termelési bizottság Kerpely József vezetésével, egyike volt a megye legjobbjainak.

205 Az 1947. júniusi közgyűlés tárgyalta a hároméves tervet. A terv magában foglalta a középületek helyrehozását, szociális és egészségügyi építmények létesítését és az előméreti költségvetést. A teljes előirányzat 129 000 Ft, három egyenlő részletben. Az első évben a községháza, a jegyzői lak és melléképületei rendbehozatalát vették fel (36 412 Ft). Szerepel még a rendőrpihenő teljes rendbehozatala, a szegények szobája, a pásztorházak, a kultúrház, a jegyzői lakás és melléképületei rendbehozatala, tűzoltólajt beszerzése és telefon beszerelése. Igen fontos terv a források kiépítése.

200