Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

lete 4112, ebből kisbirtok 2430 kh. Határa részben lankás, részben dombos. Területén fekvő lakotthely: Alsőpuszta 49, Felsőpuszta 54 lakossal.

184 A községben 1 vízimalom működött. Tulajdonosa Riga Dezső.

185 Lakossága színmagyar. A fejlődésnek a gróf Eszterházy uradalom szabott gátat. Egy részét Vidor Zsigmond bérelte. A főszolgabíró két majorból 50—100 kh-as középbirtokokat, a többiből kisbirtokokat akart kialakítani, a földínség enyhítésére.

180 A községben két egyházközség volt; római katolikus és református. Mindkét egyházközség tartott fenn iskolát, egy-egy kántortanítóval. A tanítók nyugdíjjárulékára, a szegény tanulók tankönyvvel való ellátására a közgyűlés minden évben támogatást szavazott meg. 1939-ben a római katolikus egyházközség egy második tanítói állást szervezett. Ebben az évben a két egyház egyenlően 163—163 P-t kapott.

187 1935-ben, az 1765. évi (1845-ben megújított) canonica visitatiora hivatkozva, a római katolikus egyházközség a plébánia melléképületének a javíttatását a községtől. Arra hivatkoztak, hogy a canonica visitatioban áll: „A parochiális háznak reparatioja és jó státusban való megtartása, úgy annak kerítése, a községet fogja terhelni." A képviselőtestület erre igen érdekes, mondhatnám elvi állásfoglalást adott: ,,A község szó nem valószínű, hogy a politikai községet jelenti, ami annál is valószínűbb, mert a plébánia és melléképületeinek tatarozását, emberemlékezet, illetve századok óta, a gróf Eszterházy család, mint kegyúr javíttatta, soha a canonica visitatio-ban felfektetett kötelezettségeket a politikai községtől senki sem követelte. Ügy hogyha lett volna a politikai községnek ily irányú kötelezettsége, az már másfél évszázad alatt megszűnt, s helyét a szokásjogon alapuló, és a kegyuraságot terhelő kötelezettség foglalta volna el." Erre hivatkozva utasították el a római katolikus egyházközség kérelmét.

188 A nagyközség sokat szenvedett a második világháborúban. A harcok során az 1242 lakosból 800 maradt meg. A lakóházak 40%-a lakatlan, 15%-a erősen megrongálódott. Az 1939-ben volt 300 lóból 3, az 1300 szarvasmarhából 35, sertésből, juhból és baromfiból egy sem maradt meg. A község egyharmad részét lövészárkok szabdalták fel. A 80 kh gyümölcsös kárt szenvedett. A felszabadulás napja 1945. március 18.

189 A harcok során teljesen lakhatatlan lett 74, javítás után lakható 169 lakóház. A közélelmezési ellátottak száma 685, a részben ellátottaké 135, az ellátatlanoké 165. A 3301 kh határból őszi gabonával vetettek be 529, tavaszival 800, burgonyával 10, egyébbel 10 kh-at. Nem vetettek tengerit. A bevetetlen terület 1828 kh. Egy hónapra szükséges ellátás: 13 q zsír vagy olaj, 10 q só, 10 q cukor és 38 q liszt. Az egyetlen malom napi 5 q-t termelt.

190 1945 májusára alakulóban voltak a demokratikus pártok. A lőszereket, fegyvereket a lakosság közmunkában szedte össze, majd Mórra vitte.

191 1945 júniusáig 1536 kh földet osztottak ki az igényjogosultaknak. A földreform során 1948 októberéig összesen 2092 kh-t telekkönyveztek. A kiosztott földek aratási és cséplési munkáit sürgősen megszervezték. A község igényelte az uradalmi épületeket, posta, orvosi rendelő, szülésznői lakás, védőnői szoba és irnok lakása céljára.

192