Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

a közgyűlés jót állt, kedvezményes vetőmagot adott oly módon, hogy az árát csak a következő évi aratás után kell megadniuk. A gazdák közül egyesek már októberben visszafizették a vetőmag árát, miután a biztosító a jégkárt kifizette. A gazdák egyébként panaszkodtak a rossz vetőmag miatt, ami „második jégkárral felér". A gazdák közül néhány nem térítette meg a vetőmagot, ezért a község ellen a Kincstári Jogügyi Igazgatóság pert indított. A község kérte a belügyminisztert: engedje el a tartozást és ne perelje a községet, „mert amikor a gazdákért a közgyűlés jót állt, jót cselekedett, így méltánytalan lenne, hogy ezért most megbüntessék."

1

'

5 A jégkárosult gazdák egyéb kedvezményben (pl. korpaigénylésben) is részesültek.

176 A község támogatta a gyermekmentő akciót, 1921-ben kh-ként 4 K-t szavaztak meg erre a célra. Mivel a lakosság kezén 4000 kh volt, az összeg 16 000 K-t tett ki. Az Országos Stefánia Szövetség 1933-ban anyaés csecsemővédő kört akart felállítani, Bodajk székhellyel. Ez a következő évben létre is jött. A vizsgálatokat minden csütörtökön a jegyzői irodában tartották. Ilyenkor egész napra megállt a munka a községházán, mivel 40-50 gyermeket is hoztak vizsgálatra. Ezért a község erre a célra egy külön helyiséget bérelt.

177 A hivatalos idő április 1.—szeptember 30. között 7—13, október 1.—

5 március 31-ig 8—18 óráig tartott. Vasár- és ünnepnap 8—10 ügyeletet tartottak a községházán.

178 1935-ben Eppinger Ignác székesfehérvári gőzmalom-tulajdonos engedélyt kért egy liszt-cseretelep felállítására. A képviselőtestület nagy örömmel fogadta az ajánlatot, mert csak egy kisteljesítményű vízimalom működött. A cseretelep azért jelentett előnyt az igával rendelkező kisgazdáknak, mert ugyanannyi vámért helyben cserélhették be lisztre a gabonájukat és nem kellett a drága fuvart fizetni. A közgyűlés ezt figyelembe véve, a hozzájárulást megadta.

1711 A 7850/1937. ME. számú rendelet értelmében a községi szegődményesek után, 1929-től kezdve, OTI-járulékot kellett fizetni. Ez az 1929— 1937. évekre 454 P-t, a pénztárnok után 52 P MABI járulékot jelentett. A község a fizetésre 5 éves törlesztést kért, így 5 évig minden évben 120 P-t állítottak be erre a célra.

180 Azokra, akik a község kő-, homok-, kavicsbányáiban dolgoztak, valamint azokra, akik maguknak fejtették ott a követ, a község évi 15—20 P-ért ún. szavatossági biztosítást kötött.

181 1935-ben Mórott Kőszénbánya RT. alakult, amely a következő évben a lakosság 90%-ának az aláírását megszerezte a szén utáni kutatáshoz. A község olyan szerződést kötött az RT-vel, hogy még eredménytelen kutatás esetén is 2500 P-t fizet a községnek. A munkát a helybeli lakosok napi 80 filléres éhbérért végezték, de még ez is jól jött a munkanélküli világban. „Ha a község terlüetén szénbánya nyílna, egy csapásra megszűnne a nyomor" — írták.

182 1935-ben az állatállomány 497 szarvasmarhából, 188 lóból, 1951 sertésből, 1103 juhból és 4164 baromfiból állott.

183 1937-ben Magyaralmás nagyközség a móri járásban. 221 házban 1296-an laktak. Posta Mohán, távírda Fehérvárcsurgón, teherforgalom: Moha (6 km, ebből 2,2 km földút). A községi bíró Somogyi János. Terü-