Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

zátartozók. Végül ebből annyi valósult meg, hogy a következő évben 4 emlékfát ülttettek a hősi emlékoszlop helyére.

1

'

53 A 20-as évek végén, a 30-as évek első felében megszaporodtak az almásiak panaszos ügyei. A Földmívelésügyi Minisztérium iratai között találkoztunk Kovács János, Rideg József né, Vajda István, Osváth György, Vidor Zsigmond és József, Krausz Miklós, Balázs Viktor stb. ügyével."

54 A postát Moháról hozták. Mindennap átjárt a postahordó; hozta és vitte a leveleket és csomagokat, Ezért évi 250 P fizetést kapott a községtől. Ez a rendszer sok kényelmetlenséget okozott, ezért az régi vágy volt, hogy a postaigazgatóság egy posta-ügynökséget állítson fel. 1929 októberében a közgyűlés megbízta a jegyzőt; járjon el ennek érdekében. Kikötötték, hogy az addigi 250 P-nél nagyobb összeget nem vállalnak. A postaigazgatóság azzal a feltétellel állította fel az ügynökséget, ha a község a küldöncöt továbbra is fizeti. Így megvalósult Magyaralmáson a postaügynökség. 1935-től a küldöncöt is a posta alkalmazta, a község évi 1 P eszmei díjat fizetett."

55 1930- ban rendelte el a főszolgabíró, hogy az építési engedélyeket a kataszteri térkép szerint kell kiadni. Az építendő házak helyét, elhelyezését az Államépítészeti Hivatal egy mérnöke mérte ki. Így nem kellett a községnek saját mérnököt alkalmaznia, mivel a rossz gazdasági helyzet miatt úgysem volt várható, hogy a lakosok tömegesen építkeznek. A községnek ekkor 7000 P-ős adóssága volt.

166 1929-ből való a Legeltetési Társulat alapszabálya. 1930-ban osztották fel a legelőt, Ugyanebben az évben a Társulat kölcsönt vett fel.

167 1929-ben 27 teljesen vagyontalan nem tudott adót fizetni. A végrehajtást nem helyi, hanem állami emberek végezték, mert helyben senki sem vállalta. A 27 személy a juttatott földek megváltási árával tartozott, ,,nehéz lesz őket a földtől elmozdítani, mert ahhoz ragaszkodnak" — mondja a főszolgabírói jelentés.

168 1931- ben 610 az ellátatlan. Ebből mezőgazdasági földmunkás 440, ipari és kereskedelmi alkalmazott 51, törpebirtokos 119. Az elöljáróság hat havi ellátást kért a számukra.

169 Ugyanebben az évben a népjóléti miniszter a nyomorenyhítő akció keretében a községi segélybizottságnak 10 gyermekruhát, 12 pár gyermekcipőt és 12 pár felnőtt bakancsot küldött.

17

" 1931-ben a föld ára a szabad forgalomban 700—800 P (kh), a földreform során juttatottaké 980 P.

17L A terméseredmények: búza 2, rozs 2, tengeri 4 és burgonya 15 q kh-ként.

1,1

' 1931. szeptemberétől a tisztviselők és alkalmazottak fizetését 10%-kal csökkentették. A gazdasági válság miatt munkanélkülivé lett lakosok foglalkoztatására közmunkát, többnyire útépítést szerveztek. Erre a község bizonyos összeget kapott, ezt azonban csak munkaerőre lehetett fordítani. Az útépítéshez azonban kő, kavics, homok, víz is szükséges volt. Ezeket ingyen közmunkával szállították a helyszínre.

1

'

3 1931-ben a Kultúrmérnöki Hivatalból hívtak ki egy mérnököt. Az ő felmérése és utasítása alapján próbálkoztak „a zabolátlan és szabályos mederbe nem kényszerített vízfolyások" megfékezésével.

1

'

4 1931 júniusában pusztító jégverés tette tönkre sok gazda termését. Olyan súlyos volt a csapás, hogy sokaknak még vetőmagjuk sem maradt. A vármegyei Gazdasági Felügyelőség mindazoknak a gazdáknak, akikért