Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

A község ellátására 1899-ben 6 db tehént, 22 db sertést és 380 birkát vágtak le.

110 A vadászati jogot Dreher Antalnak, mint legtöbbet ígérőnek 1901. augusztus 1.—1907. július 31-ig terjedő időre hat egymásután követő évre 222 koronáért haszonbérbe adták. Az évi haszonbért két részletben kellett lefizetni.

120 1902-ben a 7 kh szőlőből teljes termést adó (filoxerától nem fertőzött) 4 kh 450 O-öl; többé nem termő szőlő 1420 D-öl; újonnan ültetett 1520 D-öl. 1902 tavaszán a fagy nagy kárt okozott a szőlőben is, s mindössze 11 hl mustot tudtak eladni.

121 A Közigazgatási Bíróság a ráckeresztúri elemi iskolai tanítók lakbérilletménye ügyében a Fejér Megyei Közigazgatási Bizottságának 1904. március 8-án hozott határozata ellen a í áckeresztúri község képviselőtestülete által benyújtott fellebbezést elutasította, azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a község a vallás- és közokatásügyi minisztertől erre a célra államsegélyt kérjen.

122 A század elején a pusztákon alkalmazott cselédek számáról ad képet 1904-ben Dreher Antal, Freund Adolf és Lyka István. Az év folyamán előfordult üzemi balesetet 48 órán belül a községi elöljáróságnak tovább kellett jelenteni. Amennyiben a balesetet szenvedett után a munkaadó a hozzájárulási díjat befizette, a munkáspénztár által kiutalt orvosi és egyéb költségeket a községi elöljáróságon keresztül utalta ki.

123 A dunántúli aratósztrájkok hatására Ráckeresztúron 1906. június első napjaiban a földmunkások 100 résztvevővel engedély nélküli gyűlést tartottak. A csendőrség közbelépett és a pesti parasztszocialistákat letartóztatta. 1906. június 16-án a munkások ismét gyűlést terveztek. A rendőrök a gyülekezőhelyen az összes munkást letartóztatták, majd nevüket összeírták, azután szabadon engedték őket.

1

*

1 Fejér vármegye tanfelügyelője 1907. szeptember 18-án a községi iskola államosítása érdekében sürgős jelentést kért be. A 3—6 éves óvodakötelesek száma 188 volt, bár ekkor a községben még óvoda nem működött. A 6—12 éves tankötelesek száma 307, akik államilag segélyezett községi iskolában 4 tanteremben, 4 tanítóval tanulnak. A község az iskolát 5%-os iskolaadóval, főleg államsegéllyel tartja fenn és 1150 korona községi segéllyel, amit pótadóban vetnek ki.

120 A községnek, mint jogi személynek különleges jövedelemforrása: 22 hold után évi 1204 korona haszonbér, 3000 regale kártalanítási, 4,5% után évi 150 korona, italmérési illeték évi 75 korona. A községi iskolának alapvagyona nem volt. Ehhez a jelentéshez csatolni kellett az 1886-ban épült népiskola, valamint az 1896-ban épült 4. tanterem alaprajzát.

126 Az építési vállalkozóval kötött szerződés értelmében 1910. május 1jén az iskolát teljes egészében át kellett adni. Ez szükségessé tette a tanév korábbi befejezését és az év végi vizsgák áprilisban való megtartását. Legelsőnek vették a 3. osztály vizsgáját, hogy ez a sarokosztály összekapcsolható legyen az új épülettel. A további év végi menetrend a következőképpen alakult: április 16., a róm. kat. tanulók vizsgája, április 17., a gazdasági ismétlő iskola, április 18., a többi osztály vizsgája, április 19., hálaadó istentisztelet. 19* 307