Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

Az iskolaigazgatónak is ki kellett költözni két szobájából. Az új, bé­relt helyen az egyik szobában rendezték be az irodát. A legszükségesebb és legértékesebb tanszereket a szövetkezet nagy raktárában helyezték el. A bontás során kikerült fazsindelyeket, tetőgerendákat, padlódeszkákat és vánkosfákat eladták. 1­1 ' A községi képviselő-testület 1910. május 10-i ülésén hagyta jóvá az új iskolaépítési szerződést. Alovics és Botos építési vállalkozók ezután mindjárt előleget kértek. Az elemi iskola 1910-ben ment át állami kezelésbe. A községi kép­viselő-testület ugyanebben az évben a tanítók részére kertátalány fize­tését tagadta meg. A panaszosok a Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottsághoz fordultak, amely 1910. február 7-i rendes közgyűlésén a tanítóknak visszamenőlegesen 1907-től 20 korona kertátalány fizetését állapította meg. 128 A községi szántóföldekre kötött haszonbérleti szerződéseket 1912­ben új ponttal egészítették ki, amely szerint a négy évre bérbe vett föl­det a bérlő tartozott egyszer jól megtrágyázni s ezt meggyőződésszerzés végett az elöljáróságnak kellett bejelenteni. 1 * 9 A főszolgabíró rendeletére a községházára a telefont 1910-ben vezet­ték be, 1914-ben a községházát tanácsteremmel bővítették. 130 Az első világháborút nemcsak az egyre gyakoribbá váló katonai be­hívások, a napról napra nehezebb közellátási helyzet, hanem a község­ben megjelenő hadifoglyok is jelezték. Az aradi várba internált 139 szerb állampolgárból Zsivanics Belisárt és 10 társát a háború tartamára, esetleg további rendelkezésig Rackeresztur községbe irányították. A köz­ségi elöljárósággal már előre közölték: „ezen egyéneket egészségi álla­potukra nézve megérkezésük után a körorvos által azonnal vizsgáltassa meg, miután az illetőknek amellett, hogy szabad mozgásukban nem kor­látozhatók. Rackeresztur község területét elhagyniok nem szabad és munkára szorítandók, legcélszerűbb lenne, ha nevezetteket valamelyik gazdaságban munkára helyezné el, hol a nyerendő munkadíjból ellátá­sukat fedezni tartoznak. Az internáltak naponkint és állandó felügyelet alatt tartandók, s amennyiben gazdaságba helyeztetnek el, annak veze­tője naponkint tartozik az elöljáróságnak jelentést tenni . . . amennyiben az illetők Rackeresztur határából engedély nélkül eltávoznának, hadi­szökevényeknek tekintendők." Az aradi indulásról távirati értesítést küldtek. Aradról toloncúton rendőri és katonai kíséret mellett továbbították az internáltakat. Szep­tember 18-án érkeztek meg és a Dreher-uradalomhoz tartozó Szent László-pusztán, mint mezei munkásokat felügyelet alatt helyezték el. A következő év május végén a Dreher-uradalomból a faluba kerül­tek, ahol négy gazda vállalt kötelezettséget: „az internált szerb foglyo­kat a nyári mezei munkára elfogadjuk s őket az internálás végéig tar­tani fogjuk és pedig kézi munkájuk fejében tartozunk őket rendes éle­lemmel reggel, délben és este ellátni, nekik alkalmas nyugvóhelyet adni s nyári idényre egy öltözet nyári ruha, egy pár czipő, egy ing és gatyá­val felruházni — azonkívül őket czigarettával ellátni." 111 Rackeresztur nagyközség elöljárósága 1918. november 10-én a Ma­gyar Nemzeti Tanács Fejér Megyei Bizottságának, Székesfehérvár je-

Next

/
Thumbnails
Contents