Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

A löszös területeket jó termékenységű típusos, mészlepedékes csernozjom borítja, a Szent László-víz völgyének árterén pedig öntés réti talaj terjedt el.

3 * Rackeresztur történetében a római időkről az ún. római út és római híd tanúskodik. A Duna mentén egymás mellett feküdtek: Potentiana (Batta), Matrica (Ercsi), Vetusalinum (Adony) és Intercisa (Dunaújváros)/' 1937-ben, több római korból származó lelet alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Vál—Kajászószentpéter—Baracska út Batta közelében a hadiútba torkollott be. A keresztúri határban fekvő római hidat néhány méterrel odébb vitték/' Keresztúr név először egy 1347-ben kelt oklevél 1378. évi átiratában fordul elő. Nagy Lajos király rendeletére végzett határjárásról készült okmányban említik Szent Miklós és Keresztúr községből Baracskára vezető utat.

0 Borbála királynőt 1424-ben a Budán egybegyűlt rendek megerősítik birtokában, amelyeket férjétől, Zsigmond királytól kapott, s ezek között szerepel Keresztúr is.

7 A török időben is találkozhatunk Keresztúr nevével. A budai szandzsák 1559. évi összeírásában olvashatjuk: „Keresztúr puszta ráják nélkül. Nevezett puszta régi idő óta üres és elhagyott, tapuba adása jogos. Ezért a kegyes emberek büszkesége, Hamza bég isztolni belgrádi szandzsákbég őnagyméltóságától a kincstár részére ezer akcse tapu illeték, átvétetett és 1559. június 10-én neki adatott." (Jövedelme) 555 akcse. Kuvinba érkezésekor a jövedelem kérdeztessék meg. Búzatized 20 kile, 240 akcse; kevert tized 14 kile, 65 akcse, szénatized 25 szekér, 250 akcse/'

8 1580—81 között a budai szandzsákhoz tartozott: Puszta Szent László 515 akcse, Puszta Keresztúr 750 akcse, Puszta Szent Miklós 924 akcse évi jövedelemmel. A budai szandzsák 1627—28. évi fejadó defterében Puszta Szent Miklós 2 házzal szerepel/ Egyházi vonatkozásban írásos dokumentum tanúskodik arról, hogy 1656-ban az itteni délszláv híveket meglátogató és bérmáló Benlics Máté, belgrádi bosnyák ferences missziós püspök Ráckeresztúron egy barlangszerű templomocskát áldott meg Péter és Pál apostolok tiszteletére. A plébániát gróf Cziráky József alapította 1734-ben, s ettől kezdve már helyben lakó bosnyák ferences lelkésszel és önálló anyakönyvvezetéssel rendelkezett. A templomot báró Fleischmann Anzelm építtette a szent kereszt felmagasztalása tiszteletére. Műemlék jellegű: a templom és a Szentháromság szobor. A templomnak három boltszakaszos hajója, szentélye van. Három oltára, szószéke és keresztelőkútja 1769 előttről Demminger Mátyás műve. A fafeszület, Mária faszobor és a fából készült piéta a 18. századból való. Báró Fleischmann Anzelm címere a templom kapubejárata felett,

10 s nevezettet halála után itt helyezték örök nyugalomra. A keresztúri anyakönyveket a kereszteltekről 1734-től, a házasultakról