Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

Külterületi lakott helyek: Baglyosi szőlőhegy, Belmajor, Cigány sor, Fü­löpmajor, Gézamajor, Kőrakás, Lászlómajor, Lesvölgyi-dűlő, Máriamajor, Nagyvölgy, Ságmajor, Téglatelep, Vargahegy és Vasútimajor. 212 A római katolikus elemi iskolában és a reformátusban 1—1 kántor­tanító és tanító oktatott. Volt még református és katolikus általános továbbképző. 215 1937-ben a Boglyasi szőlőhegyen 57-en, Belmajorban 158-an, Fülöp­majorban 110-en, Kőrakáson 42-en és Máriamajorban 208-an laktak. 2l/j 1929-től működött a pátkai népház. 2ir ' Itt kapott helyet a református ol­vasókör. 21 " A levente-, lövész- és tűzoltóegyesűleten kívül volt még Ce­cília-dalárda egyesület is. 217 1937-ben nagyközség a fehérvári járásban. Posta, távírda, vasútállo­más helyben. A főjegyző Schön Adolf, a bíró Varga János. A mezőgaz­dasági bizottság elnöke báró Ivánka Géza. Területe 8803 kh, ebből kis­birtok 4942 kh. Részben lankás, részben dombos vidék. A szőlő- és bor­termelést hegyközség szervezte. 218 1307 szarvasmarhát, 249 lovat, 4019 sertést, 451 juhot, 7622 baromfit és 239 házinyulat tartottak. Báró Ivánka Géza szarvasmarhái az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon díjat nyertek. 210 Egy szívógázüzemű malom volt, tulajdonosa Duálszky és Sternád. Működött Hangya-kirendeltség és tejszövetkezet. A vásárokat május 12­én, július 20-án és november 18. hetének csütörtöki napján tartották. 2211 A Földművelésügyi Minisztérium iratai között gyakran találkozunk ebből az időből a Rosenzweig (dr. Szegő Miklós) 2I[ , és a Sárosi Sándor­féle uradalom 222 elleni cselédpanaszokkal. A munkásmozgalom egyik vezetőjét, Simon Józsefet, a Tanácsköz­társaság bukása után négyévi börtönre ítélte a székesfehérvári királyi törvényszék. Már 1902-ben kezdett el agitálni a szociáldemokrácia mel­lett. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be, év végén hadifogságba esett. 1918 őszén jött haza. A bizalmas jelentés szerint „a Kommün alatt a Kommunista Párt megyei titkára volt". 1922-ben a szegedi Csillagbör­tönből a mezőhegyesi állami birtokra vitték dolgozni, ahonnan megszö­kött. A román határőrség visszaadta. Büntetését emiatt 5 évre emelték. 22 f Hazajövetelét, a bizalmas jelentések szerint, 1922-ben már erősen várták ,,a pátkai megbízhatatlanok", mivel a vezérüknek tekintették. „Minthogy nevezett a község hangulatára és nyugalmára igen veszélyes, ellene az eljárás folyamatban van" — tehát már akkor, amikor még a börtönben ült. 22 * Simon József felesége több ízben kapott 10—10 000 K segélyt Van­czák és Farkas szociáldemokrata képviselőktől, amíg férje börtönben ült. Simont 1923-ban engedték szabadon. Ekkor, a bizalmas jelentés szerint ő is kapott segélyt a Szociáldemokrata Párttól. Feltételes szabadonbocsá­tása ellen a községi elöljáróság tiltakozott, „mert a jobb érzésű lakosok tartanak tőle, hogy újból felveszi a kapcsolatot a szocialistákkal."* 0 1925-ben Ozsváth István „szervezte illegálisan az agrárproletariá­tust". A bizalmas jelentés szerint a Drózdy—Cserti-féle politikai irány­zat buzgó híve. 2 * 1928 májusában Simon József házában 10—11 ember gyűlt össze, és létrehozták a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége he-

Next

/
Thumbnails
Contents