Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

lyi, községi szervezetét. A szociáldemokrata pártközpontból Rajki Sándor, és a fehérvári szociáldemokrata párttitkár Peidl Ferenc (korábbi képviselőjelölt) volt jelen. Mire a csendőrök megérkeztek, már senkit sem találtak Simon lakásán. A házkutatás során viszont előkerültek a Földmunkások Országos Szövetsége felhívásai és a megalakulásra vonatkozó iratok."

7 1929 májusában, a hősök ünnepe alkalmából, Simon József a szónok Habsburg-ellenes kijelentéseit kihasználva, a község nagybirtokosaira célozva ezt kiáltotta: „Le az Esterházyakkal, le a Czirákyakkal". Mivel a sértett családok nem kívánták a megbüntetését, az eljárás elmaradt. A hősi emlékművet 1925-ben állították, 22 300 000 K költséggel. Az avatáson, tekintettel a hazafias irányzatra, megjelent a vegyesdandár parancsnokság képviselője is.'

228 1930 januárjában Simon József a községi jegyzőnél bejelentette, hogy — mivel erre lehetőség van — megalakítja a szocialista szervezetet. A főszolgabíró azonban a szervező gyűlésre nem adott engedélyt, „mivel 10 évre a Kommün után a helyesebb mederbe terelt munkásgondolkodást helytelen vágányra terelné. A pátkai földmunkások nem. elégedetlenkednek. A szervezést Simon központi utasításra végzi".

220 Simon végül is 1931-ben alakította meg újból a Szociáldemokrata Párt helyi csoportját. Tagja lett Szalók Gábor, Rácz István, Véber István, Szalók István, Pintér Gábor, Viche István, Bodó Ignác, Zohor Kálmán. Véber János, Helmi József, Szabó Ferenc. Szabó József és még 13 lakos.

230 1931-ben Simon József, Véber János és Rekeiyei Gábor memorandumot adott át a jegyzőnek, majd a Földmunkások Országos Szövetsége számára taggyűjtő akcióba kezdtek, litografált belépési nyilatkozatot osztottak ki. Szeptemberben Simon házánál titkon szocialista gyűlés volt. Előzőleg a Földmunkások Országos Szövetségének helyi tagjai kettesével keresték fel a házat. 8-án délután 30 fő jelent meg nála, és meghallgatta a budapesti szervezettől érkező Takács Józsefet.'-*''

1 A bizalmas jelentés arról számol be, hogy Simon nyíltan szervezkedik, a falu fele már lelkes híve. Maga Simon viszont a pártközponthoz írott levelében arról panaszkodik, hogy a hatósági üldözés miatt az emberek nem mernek hozzá menni, az uradalom intézője nem ad munkát nekik '.

m 1934 szeptemberében Takács József párttitkár és budapesti agitátor gyűlést akart tartani. A detektívek azonban ebben megakadályozták. Ebben az évben Simont olyan erős megfigyelés alatt tartották, hogy miatta a pátkai távbeszélőhálózatot vasár- és ünnepnap is fenntartották.'-*

3 1938 tavaszán, mindennek ellenére létrejött a Szociáldemokrata Párt megyei választmánya. A Fekete Sasban tartott megyei értekezleten ott voltak Pátka küldöttei is. A választmány tagja lett Simon József. Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági munkások szervezkedésének a fontosságára és sürgette a választójog kiterjesztését erre a rétegre.

234 A háború kitörése után Simont internálásra jegyezték elő, mivel „izgat a mai rendszer ellen." Rajta kívül a fekete listán volt még Árvái János, „a Kommün idején a községi politikai élet kiemelkedő egyénisége, a kommunistákkal nyíltan tartja a kapcsolatot." Rein Náthánné államelle-