Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

1761-ben panaszt tettek a református prédikátor ellen, hogy a katolikus körmeneteket harangozással zavarja, valamint az ünnepnapokat tetszése szerint tartja meg a híveivel. A plébános amiatt fordult a vármegyéhez, hogy a prédikátor az ő jurisdictiojába avatkozott. A vármegye az illetékes főszolgabírót küldte ki az ügy kivizsgálására. Fiáth János főszolgabíró megállapította, hogy a református lelkész „többszöri intés ellenére renitensnek mutatkozik, nevezetesen minden ünnepnapon a katolikusok előtt, a saját tetszése szerint tartja az istentiszteletet. A lelkészt a megyei közgyűlés elé idézték."'

7 1745-ben 43 katolikus pár élt itt, 70 kilenc éven aluli és 161 kilenc éven felüli hívővel.

58 Lovasberény filiájaként a fehérvári ferencesek látják el. A templom romokban, katolikus tanító Kuqlics István:'" A katolikus templomot Hochburg Anna földesúrasszony építtette, fatoronnyal. A temető a templom mellett volt.

1

'" 1746—47-ben épült templomot 1747-ben szentelték fel. Herczeg József pázmándi plébános tartott magyar, a móri kapucinus zárda német szónoka, német beszédet. Némethy Elek plébánost 1747. január 16-án iktatta be az esperes az újonnan erigált plébániába.

01 A keresztelési anyakönyvek 1746-tal, a halottiak 1863-mal, a házasságiak 1886-tal, a história domus 1959-cel kezdődik. A templom és a Nepomuki Szent János-szobor műemlék jellegű.

92 A templom építésében a reformátusok is részt vettek. Annál inkább sérelmezték, hogy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök elvett tőlük egy kelyhet és egy tányért és a katolikusoknak adta.

,:? Az 1770-es években két, református és katolikus iskola működött. A református tanító (Beckess István) 40 gyereket oktatott. Javadalma évi 18 Ft és 18 mérő búza, 16 mérős szántó és 2 kocsi széna. 1781-ben 27 fiú és 14 lány járt a református iskolába.

M Az 1760-as években kiéleződtek a lakossági terhekkel kapcsolatos gondok. 1784-ben a község panaszt tett Csörghő János volt jobbágy, akkor árendás ellen, aki megtagadta a hozzá beszállásolt katonák befogadását és egyéb közterhek viselését. Csörghő a földesúrtól ,mint árendás, mentességet kapott, a község követelte azonban tőle a közterhek (adó, beszállásolás, előfogat) viselését. A vármegyei közgyűlés úgy döntött, hogy Csörghőt az adóösszeírásnál nem az árendások között, hanem a községnél kell felvenni.'" A következő évben tett panaszt a község nemes Kis István volt pátkai lakos ellen, aki Pákozdra költözött és nem akarta megfizetni azt az adót, amelyet akkor vetettek ki rá, amikor még nem szerzett nemességet."

11 Az úrbérrendezés 1768-ban történt. 58 jobbágy bírt 1,8, 30 jobbágy 2/8 és 16 jobbágy 5/8 sessiot. Az egyes kategóriák 6, 12, illetve 24 hold szántófölddel rendelkeztek. A 104 jobbágyon kívül még 7 házas zsellér lakott a faluban. A jobbágyok összesen 25 2 8 sessiot birtokoltak, amelyhez 36 7/8 pozsonyi mérős házbelsőség, 1122 hold szántó és 62 3 8 szekér szénát termő rét tartozott. A jobbágyok terhei: 1555 nap marhásrobot, vagy helyette 3110 nap gyalogrobot, minden terményből kilenced természetben, 104 Ft cenzus, 25 7/8 öl tűzifa, 125 1/4 font fonás, 25 7/8 icce vaj, 51 6/8 kappan, 51 6/8 csirke és 309 db tojás.