Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

1727-ben 78 jobbágy lakott itt. A birtok fele Nedeczky kezén volt, a másik felét 12 000 Ft-ért az esztergomi érsek egykori tiszttartója bírta zálogban/'

3 1730-ban a község 143 3/4 dika után 582 Ft 18 d adót fizetett évente/'

3 1738-ban az iparosok száma: 2 molnár, 1 kovács és 1 mészáros/'' A községben nemesek és szabadosok is laktak. 1742-ben pl. a nemes Hollósy család egyik tagja/'"' Az 1749 májusi vármegyei közgyűlésen olvasták fel Kemény János libertinus panaszát, amely szerint adóval zaklatják, holott ősei már 1648 óta az adóterhektől mentesen éltek. A vármegye a szabados pártját fogta; a járási főszolgabíró megtiltotta a községnek, hogy adóval zaklassa/

0 1749-ben igazolta nemességét a Vörösmarty család (amely már a török alatt is itt élt). A megye törölte a családot a faluadó összeírásából; nem kellett többet hadiadót fizetniük/

7 1749-ben iobbágytelken a következő nemesek éltek: Bodacz Mihály, Odor János. Sáry István. Dómján Sámuel. Hollósy Mihály és Sáry János/

8 1752-ben került sor a móri uradalom birtokosztályára. A móri és a csókakői jobbágyok fele, Pátka, Zámolv és Csákberénv, Sőréd szántóinak fele, valamint Kisfalud-. Nagy- és Kisveleg, Gánt és Kápolnapuszta a Lamberg-ág birtokába jutott/'

0 A református egyház a török alatt is működött.

50 1733. évi jelentésében Atsády Ádám veszprémi római katolikus püspök a többségükben református vallású helvségek között említi, ahol protestáns lelkész működik.'

1 Református lelkipásztorok: Thotfalusi András, Veszprémi Ádám, Kardos István (meghalt 1750-ben), Posfai János (1750—1754), Polgári János (1754—1762)," Hajdú János (1762—1764), Szőlős János (1764—1768), Kaszap alias Nagv Mihály (1768—1777). Virágh Mihály (1777—1793), Pálfi Ferenc (1793—1796), Ónody Sámuel (1796—1306), Jeremiás Sámuel (1806—1822).

52 A reformátusok karókra, sövényre épült oratóriumát 1735-ben építették újjá. Ez alkalomból a kihallgatott tanúk azt vallották, hogy már a török világban is volt oratórium és iskolamester. Mikor a török Bécs ellen ment, a faluval egvütt az oratórium is elpusztult. Buda visszavétele után a visszatért lakosok az oratóriumot fából, sövényre építették fel. 1735-re ez annyira tönkrement, hogy szeles időben nem mert senki benne maradni, mert féltek, hogy összedől. Egy alkalommal egy nagy darap tapasz levált és egy hívőt csaknem agyonütött. Padányi Bíró Márton, akkor még veszprémi püspök vikárius, több pappal együtt megtekintette az omladozó oratóriumot és nem tett kifogást az új felépítése ellen.

53 A kőből épült református templom használatbavételét a magyar királyi helytartótanács 1746-ban engedélyezte azzal a feltétellel, hogy betartják a fennálló vallásbeli törvényeket/' 1762-ben a haranglábat kellett tatarozni, illetve ugyanolyan anyagból (fából) újat építeni.

55 1759-ben a református prédikátor leégett házának egy részét állították helyre. 1762-ben a falu vezetőit a megyei közgyűlés elé idézték, mert nem kértek engedélyt.

50