Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

út, dűlő 1840, 1850), Lóki hegyre keresztül dűlő 1840, 1850), Lóki torok farkára dűlő, (1840, 1850), Sukorói útra dűlő (1840, 1850), Község rétje (1840), Lovasberényi határra dűlő (1840), Kis Mihály ér, dűlő, innen (1840, 1850, 1924), Laposi dűlő (1840), Koldustelek, dűlő (1840, 1850) Bellovics malomra dűlő (1840), Bellovics rét és tehénmező (1930), Alsó rét (1840), Kenderföldek (1840). Lesvölgyi dűlő (1840, 1864, 1886), Papok dűleje (1840), Róka likra dűlő (1340, 1850), Forrási dűlő (1840, 1850), Puszta szőlőkre dűlő (1840), Babföldek (1840), Dömötörhegy (1840), Csutska dűlő (1340), Fáczános (1768), Fácánkerti dűlő (1840, 1850), Réti földek (1840), Zámoli útra dűlő (1840, 1850), Csákvári útra dűlő (1840, 1897), Császártóri rét (1840), Császárvíz (1098. 1924, 1930), Ökörmező(1840), Felsőrét (1840), Szőllők melléki dűlő (1840), Szőllők allyai dűlő (1840), Szőllőhegy (1840), Csobányi dűlő (1840). Árkos út (1840), Tikmony völgyi dűlő (1840, 1850, 1864), Haraszton kívül (vagy erdő mögötti) dűlő (1840), Középső dűlő (1840, 1850), Országútra (vagy szálső) dűlő (1840, 1850), Urbariális földekre dűlő (1850), Szarka völgyi dűlő (1850), Szarka berek teteje (1850), Fenyő allyai dűlő (1850), Csobányi dűlő (1850, 1864), Kaszáló rétre dűlő (1850), Boglyas szőlőhegy (1864), Libalegelő (1886), Tisztavíz (1908, 1921), Plébániatelek (1908, 1924), Vargahegy (1908, 1924), Mária-puszta (1921), Kőrakás-major (1921), Pátkai-tó (1924), Tó melletti rét (1924), Csörgő árendásföld (1924), Laposi dűlő (1924), Büdöskút (1924), Szöszvári hegy (1924), Szöszvári kaszáló (1924), Alsószöszvári malom (1924), Rovajka Patak (1924). Fenyves-völgy (1924), Űj árok (1924), Faiskola (1924), Czibakúti dűlő (1930), Lapmező (1930), Mészáros legelő (1930), Éralja (1930), Maloméri dűlő (1930), Malommező (1930), Űjgáti parrag (1930) és Máriavölgy (1941).

2 A Kőrakás-hegy szorosában rakott római gát van, amely a Császárvizet duzzasztotta fel egykor. Halastavat, vagy a Velencei-tó vízszintjét szabályozó, hadi célú víztározó lehetett. Ugyancsak a Kőrakás közelében római kori temetőt találtak, 100 sírhalommal, valamint népvándorláskori leleteket. Pátkán a perzsa eredetű Mithras-vallás emléke (szentély) is előkerült.

3 A Pátka helynév 1192. évi említése (Patca) Keresztelő Szent János templomával összefüggésben történik. 1247-ben Patka, 1258-ban Pathka/

1 1269-ben Patka alakban fordul elő. 1192-ben a Monosziói-nemzetség birtoka, a fent említett Keresztelő Szent János templomával együtt. Fulbert fia (Gergely) magtalan halála után felét Macharias ispán, a másik felét rokonsága kapta. Macharias és fia halála után, 1247-ben, rokonai, Tamás fia Gergely és Péter fia kezére került. 1269-ben Pátkai Orbán a birtokos Tófalun.

5 A 13. század közepén a zsámbéki premontreiek kapnak itt földeket. Amikor Mátyás király pálosokat telepített Zsámbékra, javadalmazásukra Pátkát és Szerdahelyet jelölve meg.

G 1397-, 1426- és 1430-ban Pathka alakban fordul elő. 1430-ban Pathka birtokot és Opathka-pusztát említi a forrás.

7 1426-ban Tata, 1430ban és 1440-ben Csókakővár tartozékai között sorolják fel. 1439-ben kapott adományt Rozgonyi István és fia János a csókakői uradalomra és Mórra. Ekkor Pátka, a halastóval és Ópathkával, Csala falu egy részé17 FMTÉ 21. 257