Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

vei a csókakői várhoz tartozott.

8 1440-ben nagy halastavat (piscina magna) említ a forrás.

9 A török időkben Pátka, Csókakő vár sorsában osztozott. 1648-ban a Nádasdy Ferenc által bírt várhoz mindössze két pátkai porta tartozott. Ebben az évben a födesúr Kemény Andrást minden paraszti szolgálat alól felszabadította, házhelyét szabad helynek nyilvánította.'" Egyes adatok szerint a reformátusoknak 1648-tól volt egyházuk." 1650 körül Pátka Komárom vármegyéhez tartozott. A Zichy családnak évi 40 Ft adót fizetett.

12 Ebben az időben Pátka neve a pesti pálosok és gróf Schmidegg közötti perben fordul elő.

13 Az 1662. évi összeírás szerint Pátkán 27 egésztelkes, 13 féltelkes, 1 libertinus élt (4 telek üres volt.) Évente 40 Ft-ot, valamint 8 Ft aratópénzt, egy öreg vadat, sertésenként 25 d-t és 8 Ft szekerespénzt adtak Nádasdy Ferenc földesúrnak.

11 Az összeírt családok a következők: Vörös, Méregh, Balnit, Czeh, Nagy, Dorody, Balaskó, Majsay, Csicsad, Kis, Illyés, Oláh, Csöntör, Imsody, Feles, Szabó, Mora, Ihász, Oswald, Szalay, Ábrahám, Koczor, Kemény, Dómján, Barabás, Kamán, Csonka, Zoka, Savoy, Czille, Csap, Simony és Varga.

15 Itt élt a Mészöly család egyik tagja, Meszel János. A család a török hódoltság alatt elvesztette nemesi levelét, a két világbirodalom határán azonban nagyobb gazdálkodási lehetőségük lehetett, mert sikerült meggazdagodniuk. Unokái (János és Gergely) 1725-ben már nemcsak birtokot tudnak zálogba venni kölcsönadott pénzükkel, hanem meg tudják szerezni 1721-ben a nemességet is. Ekkor báró Hochburg a földesúr, akinek felszabadításukért 2000 Ftot fizettek, egy kisebb birtok árát. Ebből a családból származott Mészöly Géza a Balaton festője és Gedeon nyelvész.

10 Az 1671. évi kamarai összeírás 33 1/2 jobbágytelket és 5 puszta telket talált. 40 Ft évi adót fizettek a magyar földesúrnak, de az összeírásból kitűnőleg a török földesúrnak is adóztak.

1

' Egy másik forrás szerint az esztergomi érseknek 60 Ft-ot, a török császárnak 12 Ft-ot, a török földesúrnak egy telek után 50 d-t, egy kocsi fát, fél kocsi szénát, fél pint vajat adtak és kézimunkával szolgáltak. A terményekből tizedet szolgáltattak. Azelőtt 30 ház volt, de csak 14 maradt. Szőlőjük elpusztult, de ,,szép halastavuk" nem.'

8 Az 1702. évi összeírás, visszatekintve, azt mondja, hogy a török földesúr Hadsi basa fehérvári parancsnok volt. Neki minden telektől 1 Ft-ot, 1 pint vajat, 2 kocsi fát, 2 kocsi szénát és minden terményből tizedet adtak, valamint a falu egy hízott marhát. A szultánnak 10 d fejadót és közmunkát adtak. Keresztény uruknak, az esztergomi érseknek 40 Ft-ot és közmunka-váltságul 5 Ft-ot.

19 A török utáni első összeírás 1690-ből való. E szerint Pátka igen szép hely (sehr schöner Ort), szőlőheggyel, erdővel. Lakott volt 9 egésztelek, 20 féltelek és 4 negyedtelek. 5 zsellér élt 1 '4 telken. Volt 4 egésztelek, amelynek lakói Győrben és Veszprémben éltek. A puszta féltelkek száma 8. A malom fából készült. Az uradalomhoz tartozó halastó gátja romos, de évente igen szép pontyokat fognak.

20 A tizedet Félix Johann de Barnabeis prépostnak fizették.

21