Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

volgytágulat süllyedése miatt duzzadt fel benne a Császárvíz vize, de medrének feltöltődése után hamarosan kiszáradt. Süllyedése napjaink­ban is tart. A község hegységi területe törésekkel, vetődésekkel és széles völ­gyekkel tagolt, erősen lepusztult, hullámos gránittönkfelület, amely észak és északnyugat felől enyhe, szelíd lejtőkkel emelkedik ki a mező­földi löszös halomvidékből. Hegységépítő kőzete telérekkel átszőtt bioti­tos gránit és átalakult kristályos pala. A többszörösen tönkösödött hegységrész felszíni domborzatát lesüllyedt, alacsony tönkmaradványok (Kőrakás-hegy 161 m, Varga-hegy 153 m), lépcsős hegylábfelszínek, kör­nyezetükből kifaragott gránittanúhegyek és vastagon elmállott gránit­murva-lejtők jellemzik. A község területének nagyobb részén a mérsékelten meleg, mérsé­kelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet jellemvonásai ér­vényesülnek. Hegységi területe északi részénél valamelyest melegebb és szárazabb. Felhőzetének évi átlaga 55—60%, a borult napok száma 100—120, a derült napoké 60—70. Napfényellátottsága kedvező. A nap­sütés évi összege 2000—2050 óra, júliusban 290—300 óra. Nyara mérsé­kelten meleg, déli részén mérsékelten száraz. Július középhőmérséklete 21—21,5 °C között alakul, átlagosan 60—70 nyári nap és 10—15 hőség­nap fordul elő. Tele mérsékelten hideg, a január középhőmérséklete —1,5 és •— 2 °C között változik. Évi középhőmérséklete 9,5—10,0 °C. Bár évi átlagos csapadékmennyisége (581 mm) mezőföldi viszonylatban kedvezőnek mondható, vízháztartása mégis erősen veszteséges. Az évi vízhiány 100—125 mm-re tehető. Ebben a gránitnak és a homokos fel­színek vízelnyelő és párologtató hatásának is jelentős szerepe van. Fő vízfolyása a Császárvíz, melynek sokévi átlagos középvízhozama Kőrakásnál 0,67 m :i/ s érték volt. Újonnan a zámolyi és a pátkai víztáro­lót táplálja. Utóbbi a község legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava. Hegységi területe felszín alatti vizekben kimondottan szegény, s a Császárvíz-völgyben is csak a kavicsos folyóvízi homokból épült új­pleisztocén teraszok tároznak nagyobb mennyiségű talajvizet. A társa­dalmi beavatkozások következtében erősen megfogyatkozott erdőállo­mánya (400 ha), ma 10%-os erdősültségnek felel meg. Erdeinek java­része mesterséges erdő, a feketefenyvesek és akácosok túlsúlyával. A község mezőgazdasági művelés alatt álló belterületeit típusos mészlepedékes csernozjom, csernozjom barna erdőtalaj, csernozjom jel­legű homoktalaj és gyengén humuszos homoktalaj jellemzi. Hegységi területeit erodált barnaföld, ranker és köves, sziklás váztalaj borítja. Szántói és szőlősei (Baglyas) erősen erodáltak, többségükben hathatós talajvédelemre szorulnak. Neve először 1192-ben fordul elő, Patca alakban. Személynévből keletkezett, magyar névadással. Az ómagyar Paty személynév, -ka képzőbokros származéka. Pais Dezső a helynév eredetét a törökből szár­maztatta. 1 Előforduló helynevek: Sági rét (dűlő, tó 1768, 1840, 1850), Kisréti kaposi dűlő (1768, 1840, 1850), Ganajos rét (1768, 1340, 1850), Bodzás­völgy, dűlő (1838, 1850), Gulyajárás (1838), Soós ér, árok (1840, 1864, 1886, 1908, 1924, 1941), Királyné berke (1840), Királyberek (1864), Taliga

Next

/
Thumbnails
Contents