Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

volgytágulat süllyedése miatt duzzadt fel benne a Császárvíz vize, de medrének feltöltődése után hamarosan kiszáradt. Süllyedése napjainkban is tart. A község hegységi területe törésekkel, vetődésekkel és széles völgyekkel tagolt, erősen lepusztult, hullámos gránittönkfelület, amely észak és északnyugat felől enyhe, szelíd lejtőkkel emelkedik ki a mezőföldi löszös halomvidékből. Hegységépítő kőzete telérekkel átszőtt biotitos gránit és átalakult kristályos pala. A többszörösen tönkösödött hegységrész felszíni domborzatát lesüllyedt, alacsony tönkmaradványok (Kőrakás-hegy 161 m, Varga-hegy 153 m), lépcsős hegylábfelszínek, környezetükből kifaragott gránittanúhegyek és vastagon elmállott gránitmurva-lejtők jellemzik. A község területének nagyobb részén a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet jellemvonásai érvényesülnek. Hegységi területe északi részénél valamelyest melegebb és szárazabb. Felhőzetének évi átlaga 55—60%, a borult napok száma 100—120, a derült napoké 60—70. Napfényellátottsága kedvező. A napsütés évi összege 2000—2050 óra, júliusban 290—300 óra. Nyara mérsékelten meleg, déli részén mérsékelten száraz. Július középhőmérséklete 21—21,5 °C között alakul, átlagosan 60—70 nyári nap és 10—15 hőségnap fordul elő. Tele mérsékelten hideg, a január középhőmérséklete —1,5 és •— 2 °C között változik. Évi középhőmérséklete 9,5—10,0 °C. Bár évi átlagos csapadékmennyisége (581 mm) mezőföldi viszonylatban kedvezőnek mondható, vízháztartása mégis erősen veszteséges. Az évi vízhiány 100—125 mm-re tehető. Ebben a gránitnak és a homokos felszínek vízelnyelő és párologtató hatásának is jelentős szerepe van. Fő vízfolyása a Császárvíz, melynek sokévi átlagos középvízhozama Kőrakásnál 0,67 m

:i/

s érték volt. Újonnan a zámolyi és a pátkai víztárolót táplálja. Utóbbi a község legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava. Hegységi területe felszín alatti vizekben kimondottan szegény, s a Császárvíz-völgyben is csak a kavicsos folyóvízi homokból épült újpleisztocén teraszok tároznak nagyobb mennyiségű talajvizet. A társadalmi beavatkozások következtében erősen megfogyatkozott erdőállománya (400 ha), ma 10%-os erdősültségnek felel meg. Erdeinek javarésze mesterséges erdő, a feketefenyvesek és akácosok túlsúlyával. A község mezőgazdasági művelés alatt álló belterületeit típusos mészlepedékes csernozjom, csernozjom barna erdőtalaj, csernozjom jellegű homoktalaj és gyengén humuszos homoktalaj jellemzi. Hegységi területeit erodált barnaföld, ranker és köves, sziklás váztalaj borítja. Szántói és szőlősei (Baglyas) erősen erodáltak, többségükben hathatós talajvédelemre szorulnak. Neve először 1192-ben fordul elő, Patca alakban. Személynévből keletkezett, magyar névadással. Az ómagyar Paty személynév, -ka képzőbokros származéka. Pais Dezső a helynév eredetét a törökből származtatta.

1 Előforduló helynevek: Sági rét (dűlő, tó 1768, 1840, 1850), Kisréti kaposi dűlő (1768, 1840, 1850), Ganajos rét (1768, 1340, 1850), Bodzásvölgy, dűlő (1838, 1850), Gulyajárás (1838), Soós ér, árok (1840, 1864, 1886, 1908, 1924, 1941), Királyné berke (1840), Királyberek (1864), Taliga