Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

6 Uo. 1053/1946. sz. 7 FML. Szilasbalhás anyakönyveinek másolatai. 1895—1910. 8 FML. Szl'vári Tanker. Főig. iratai. Mezőszilas 28/1947. sz. 9 Képv.-test. jkv. 13/1946. sz. 10 Mezőszilas KT. VB. 1979. jkv. Tóti A külterületi település 1979-ig tartozott Mezőszilas határához. Az Ozorától északra fekvő puszta, korábban falu, 1443-től követhető nyomon megszakításokkal. A helység Thotfalw (1443), Tothfalu (1488), Tótfalva és Todfalva (török összeírásokban), valamint Tóti puszta (1858-tól) néven fordul elő forrásokban.

1 1443-ban a tolna megyei Ozora tartozékaként írták össze. 1488-ban ugyanitt szerepelt, mint Hédervári Miklós és Imre bán özvegyének birtoka.

2 Egy 1491-es, majd egy 1513-as birtokadományozó oklevél szerint Hédervári Ferenc tulajdona lett Szentmiklóssal együtt.

3 1488-ban a falu jobbágyai 18 adóköteles háztartás után 18 forint adót fizettek. 1536-ban 8 zsellért, 9 szolgát és 6 adófizetőt írtak össze. 1542-ben már 15, 1543ban pedig 12 jobbágytelek után adóztak, ez a 12 telek Török Bálint birtokát képezte/

1 Tótfalva a török korban a simontornyai szandzsák Ozorai náhiéjához tartozott, és a településnek az ozorai várhoz kellett munkaerőt biztosítania az 1500-as évek közepétől. Ennek ellenére a fehérvári vár építésénél is találkozhatunk Tótfalu lakóival 1572-ben. Ez évben 6 embert és 4 meszeskocsit rendeltek a településről Fehérvárra.

5 A 16. század közepétől a következők szerint alakult a falu adózóinak száma: 1546 1566 1580 1590 Fejadót fizetők 3 15 15 12 Kapuadót fizetők 8 1 5 15 12 Tizedfizetők 19 21 15 19

,; 1546-ban és 1570-ben a falu a következő adókat fizette a töröknek: 1546 1570 1546 1570 Kapuadó 8x40' 15x700 Hagymatized — 140 akcse Tűzifaadó — 75 Búzatized 440 1500 Sertésadó 30 125 Kétszeres tized 150 576 Sarlópénz 16 15 Musttized 540 2160 Kertadó — 30 Méhkastized 10 30 Hásszarét 1400 — Káposztatized — 50 Menyasszonyadó — 30 Szénatized — 75 Bírságpénz — 50

7 Len- és kendertized — 40 Bírságpénz