Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

1565-ben 21 családfőt, 10 fiúgyermeket, 1 nőtlen férfit és 1 nőtlen szolgát írtak össze a településen.

8 1552-ben a következő adózókat jegyezték fel: Borégető Balázs nős, Hideg András nős, testvére Gáspár nős, Borissza Berta nős, fia Pál legény, Csordás Pál nős, Nagy Miklós nős, Tód Antal nős, Kalázi Berta nős, fia Balázs legény, Bencsei Mátyás nős, Varga Tomás nős, Patkózs Anbrus nős, Báncsai Markó nős, Kis Pétre bastinéja, Pétre kovács bastinéja, György bastinéja, Varga Gergel bastinéja, Csordás István bastinéja, Kucsár Balázs bastinéja, Dégi Gergel bastinéja, Egyöd Gál bastinéja, Török Bálint bastinéja. 1570-ben Bencse Mátyás nős, fia János legény, Hideg Máté nős, szolgája Mihál legény, Görtő Máté nős, Vas Pétre nős, fia Mihál legény, fia György legény, fia Benedek legény, Varga Tomás nős, fia Ábrahám legény, fia Mihál legény, Ivák Tomás nős, Borsai Mihál nős, Csordás Pál nős, fia Bálint legény, Patkózs Anbrus nős, Varga György nős, fia János legény, fia István legény, örzse özvegy, Kontó Máté nős, fia György legény, Kalázi Balázs nős, Szilas Benedek nős, fia Balázs legény, Komta Pál nős, fia György legény, Báncsi Pétre nős, fia Sebeske legény. 1590-ben: Varga Ábrahám, Szabó Mihál, Vajas Mihál, Barta Pál, Hideg Mártin, fia Márton, Bomta Pál, Gönci Petár, Csordás Balázs, fia Bálind, fia Petár, Csontosi Éliás, Vince István, Bencse János, Győrfi Petár, Farkasi Máté, Patkó Lőrinc, Vajas Benedek, Lőrinc Petár, Söröcs (?) Benedek, Palkó Lőrinc, Konta György.

11 1669 és 1675 között Todfalu lakói magyar uruknak 10—15 forinttal és ezen felül 1 pár csizmával tartoztak.

10 1687-ben a falut Eszterházy Miklós birtokolta, és az elnéptelenedés miatt a szomszédos települések lakói bérelték szántóit és legelőit az 1700as évek elején.

11 A 18. század végén a csekély lélekszámú települést a Veszprém megyei Balhás határában írták össze. Területének nagy részét ennek a falunak a lakói használták még 1828-ban is. A 19. századi népességről nincsenek adataink. Lélekszáma az 1800-as évek második felében gyarapodott meg rohamosan, az 1910. évi összeírás szerint már 430 volt a lakóinak száma.

12 Ezzel Szilasbalhás legnépesebb külterületi települése lett. Tótipusztát a következőkben felsorolt családok lakták a századfordulón: Adrián, Albert, Ács, Bacs, Bajcsy, Bati, Bácsky, Bertók, Bocs, Bognár, Borbás, Bóta, Budai, Csajághy, Csaplár, Csima, Csirke, Csuti, Czakker, Dehőcz, Dozmáti, Farkas, Fojtek, Fórizs, Gavenda, Gremsperger, Gyenei, Györké, Harta, Horváth, Juhász, Kalauz, Kálóczi, Kanász, Kerekes, Kertész, Kiss, Knaisz, Kóbor, Kovács, László, Lek, Lendvai, Liszák, Loibl, Lukács, Marosi, Máté, Micskó, Nagy, Pallos, Pap, Pataki, Potó, Pőcz, Prell, Rajhona, Rájbert, Sarok, Schönwald, Simon, Somogyi, Stirczer, Szabó, Szecsey, Szenyéri, Szilágyi, Takács, Tolnai, Tóth, Újvári, Varga, Varger, Velő, Velser, Viszti, Vörös, Wagner.

13 Tóti Szilasbalhás törzskönyvezett pusztái között szerepelt 1907ben.

14 Az Eszterházy-birtokként nyilvántartott terület 2593 k. hold volt 1935-ben, ebből a tóti erdő 503 k. hold területet képezett. A puszta r. katolikus elemi iskolájának tanulólétszáma 76 volt 1935ben. Az 1944/45-ös tanévben a település tankötelesei az ozorai iskolát