Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

központját, Sári újmajor az Alsóbogárddal szomszédos, Külső Sári pedig a Tóti-puszia és Tüskés-major közötti terület elnevezése volt. 1669-ben Sári lakói csekély számú magyarok voltak, akik magyar uruknak 1 pár csizmával, vagy papuccsal és kapcával tartoztak évente.

3 A török földesúrnak ugyanekkor évi 50 dénárt fizettek/

1 Ezután hosszú ideig nem esik szó a kistelepülésről. A pusztán csikótelepet létesítettek a 19. század második felében. 1893-ban Ozora község a sári-pusztai tenyésztőtelep katonai előfogatainak térítési díjaként 60 forint kifizetését kérte Szilasbalhás elöljáróságától.

5 Egy 1946-os jelentés szerint a 250 k. hold területű pusztán csikónevelésre alkalmas istálló és karám állt rendelkezésre, amelyet Szilasbalhás község kívánt hassznosítani.

J Külső Sári lakossága 1910-ben 207 és 1935-ben 242 volt. Belső Sáriban 1935-ben 85 lakost jegyeztek fel. A különböző pusztarészeken a következő családok éltek 1895 és 1910 között: Belső Sáriban: Apáthy, Álló, Béndek, Bognár, Budi. Csillag, Cziráki, Dozmáti, Dölles, Elekes, Harta, Király, Kovencz, Ladics, László, Leck, Mikó, Nemes, Németh, Őri, Palánki, Pető, Sarudi, Sós, Szabó, Szenté, Takács, Tálas, Tóth, Tőtösi. Külső Sáriban: Albert. Balassa, Bencze, Bocza, Borza, Deres, Devecseri, Dezső, Dömös, Fresli, Gibicz, Gasztola, Grósz, Gyöpös, Gyuritza, Halassi, Harta, Hegyi, Horváth, Kadlecz, Kalapács, Kavenda, Kerschbauermayer, Klánik, Knaisz, Kovács, Landháller, Lázár, Leitgeb, Magnusz, Majsai, Menyhárt, Mészáros, Mohar, Nagy, Palánky, Pap, Pesty, Pintér, Radovics, Rábli, Reichart, Savanyó, Sánta, Sipos, Soós, Straub, Suri, Szabó, Szányer, Szintén, Takács, Tieger, Tóth, Vadász, Zsoldos. Sári újmajorban: Balázs, Berkes, Horváth, Kovács, Lendvai, Németh, Szávai, Takács, Veresek.

7 Sári összterülete 2858 k. hold. és nagyobb része Eszterházy Antal birtokát képezte 1935-ben. Az 1920-as években Külő Sáriban egy halastavat létesítettek, és ugyanitt emlékoszlopot emeltek az első világháborúban elesett katonák emlékére 1932-ben. A Külső Sáriban működő r. katolikus elemi népiskola tanköteleseinek száma 47 volt 1935-ben. 1946ban 68 tanuló látogatta az iskolát.

8 Ugyancsak 1946-ban Sári-puszta egész területén 200 lakost és 46 házat írtak össze. 1946-tól a sári-pusztaiak Lajoskomáromhoz csatolásukat kérték. A külterület lakóinak a 16 km-re eső anyaközség megközelítése okozott legnagyobb gondot, és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a község igazgatási tisztviselői nem foglalkoznak a puszta lakóinak problémáival.

9 Négy év átcsatolási huzavona után Belső és Külső Sárit 1950-ben Lajoskomáromhoz kapcsolták. Sári újmajor 1979-ben ugyancsak ennek része lett.

18 JEGYZETEK 1 VMHL. 100. 1. 2 A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1888. 662. 1. Szilasbalhás képv.-test. jkv. 17-—389/1907. sz. Magyarország helységnévtára. Bp. 1937. 502. 1. 3 VML. Kismartoni lt. Eszterházy cs. 95. sz. V. 585. 1669—1675. és dr. Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya 1938. 85. 1. 4 Lásd: 1. sz. 5 Képv.-test. jkv. 18/1893. sz.