Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

adót fizettek.

2 A 16. századi feljegyzésekben nem fordul elő, eszerint a török hódoltság kezdetén elnéptelenedhetett. Legközelebb 1636-ban említi egy oklevél, mint a Szily Györgynek és Kenessey Istvánnak adományozott birtokok egyikét 1697-től Bogács Ferenc, Losonczi Farkas János és Kenessey Péter megosztott birtoka volt.

3 Az említetteken kívül Tóti Lengyel Miklós szigligeti kapitány is benyújtotta igényét Gy üköd-pusztára és birtok jogának érvényesítése érdekében tiltakozást nyújtott be a Losoncziak birtokba vezetése ellen 1700-ban/' Kenessey István ezt a pusztát is megvásárolta 1712-ben.

5 Egy 1775-ös feljegyzés szerint Gyönköd egy része, mint közbirtok Nicky Kristóf tulajdonát képezte, ezen 160 hold szántót a balhásiak műveltek háromnyomásban a 18. század végén. Kiterjedt legelőit a szomszédos települések lakói használták. Nicky jobbágyainak úrbéres állománya 123 holdat tett ki, korabeli feljegyzések szerint a puszta „árkokkal fölkerétetett kukoricaföldjei az elvetett mag 4—5-szörösét adták vissza'

1

.

8 Gyönköd 19. századi birtokviszonyaira is a közbirtokosság az úrbéres viszonyok és a haszonbérletek együttélése volt jellemző. Szántóit és legelőit továbbra is a balhásiak és a simontornyaíak oérelték az 1800-as évek elején. A földművelés mellett az állattenyésztésre, különösen a juhtenyésztésre lehetett alkalmas Gyönköd területe. A szomszédok állandó jelenlétéből a puszta kis lélekszámára következtethetünk. 1895 és 1910 között összesen 7 családot (Bognár, Bodri, Kovács, Puskás, Szamervein, Szíjjártó, Takács) jegyeztek fel a külterületi településen.

7 Gyönködöt Szilasbalhás nem törzskönyvezett pusztái között szerepeltették 1907-ben.

8 640 hold területének egy részét az idetartozó Gyönködi-dűlő 229 holdjával együtt Erdélyi Dániel használta 1935-ben.

9 A puszta lakóinak száma már csak 5 volt ez évben. Gyönköd az 1940-es évekre teljesen elnéptelenedett, helyét már épületmaradványok sem jelzik. JEGYZETEK 1 VMHL. 193. 1. és Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1897. 232. 1. 2 Uo. 3 Lásd: Ángyád 3., 4., 5. sz. jegyzet. 4 OL. Veszprémi kápt. Bevallási jkv. nr. 4. 1700. nr. 9. 5 OL. Győri kápt. Bevallási jkv. 16. 1712. 504—505. sz. 6 OL. U. et. C. fasc. 187. Nr. 24. pag. 2. 1775. 7 FML. Szilasbalhás anyakönyveinek másolatai. 1895—1910. 8 Szilasbalhás képv.-test. jkv. 17—389/1907. sz. 9 FML. Mezőszilas kataszteri iratai. Földrészleti jkv. 1935. Sári A puszta, mint a balhási határhoz tartozó Zichy-birtok jelenik meg 1662-ben a székesfehérvári kamarai provizorátus egyik összeírásában.

1 1662-től Sári-puszta, 1838-tól Külső Sári, Belső Sári, Sári-puszta és Sári újmajor neveken szerepel különböző forrásokban.

2 Az utóbbi nevek a külterületi lakott hely különböző részeire utalnak; Belső Sári a puszta