Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

Hermann, Illés, Joó, Kapás, Kardos, Kántor, Kolonics, Kónyi, Kovács, Kurcz, Lack, Láng, Márton, Medve, Méri, Mészáros, Molnár, Nemes, Németh, Nokta, Pintér, Prekova, Pudelka, Puska, Sári, Simon, Sós, Sörös, Stemler, Strasszer, Suri, Szabó, Szarka, Szél,, Szíjjártó, Szili, Szűcs, Vajtai, Varga, Vindics és Zsebők.

7 A puszta 1769 k. hold területének nagyobb részét Nirnseé Ferenc birtokolta 1927-ben.

8 A következő birtokos, Wurm Ignác 1939-ben Alsóbogárd útjainak karbantartására 400 P napszámbért igényelt Szilasbalhás képviselő-testületétől.

9 A puszta területéből 1933-ban 98 k. hold 1431 D-öl földet juttattak a középbogárdi földigénylőknek. Ugyanekkor az előbbivel összefüggő 52 k. hold 1036 D-öl a lajoskomáromiak részére került eladásra. Eddig ezt a 151 hold területet Wurm Ignác bérelte évi 50 pengőért.

1

" Az említett földekkel kapcsolatban Lajoskomárom elöljárósága átcsatolás végrehajtását kérte Szilasbalhás képviselő-tesületétől, de a terv nem vált valóra.

11 A 20. század első felében a 200 fő lakosságot meghaladó településen r. katolikus elemi népjskola működött, amelynek tanulólétszáma 40 volt 1935-ben. Az 1945—1946. tanévben az idejáró irtásmajori és a zöldmajori tankötelesekkel együtt 45 tanulója volt az alsóbogárdi iskolának.

1- Az intézmény 1968-ban jfiegszűnt. A puszta építészeti emlékei közé a Wurm féle kastély és a r. katolikus kápolna volt sorolható, ezek mellett a már említett iskola és 20 lakóház állt a kistelepülésen 1946-ban. 1962-ben Alsóbogárd a Mezőszilasi Mezőföld TSz. tulajdonába került. 13 Népessége az 1940-es évektől rohamosan lecsökkent. 1946-ban még 200, 1960-ban 84 volt a puszta lakóinak száma, és 1970-ben már csak 5 családot jegyeztek fel. A pusztát 1979-ben Lajoskomárom területéhez kapcsolták.

14 JEGYZETEK 1 VMHL. 145—146. 1., 366. 1. A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1883. 662. 1. Szilasbalhás képv.test. jkv. 17—389/1907. sz. 2 Lásd:: Ángyád 3—8. sz. jegyzetei. 3 OL. Budai kam. adm. Buchalterey Aktén. 446/1712. sz. 1712. 4 VMHL. 145—146. 1. 5 Uo. 366. 1. 6 Záborszky Miklós: Dég. FMTÉ, 15. k. Szfvár., 1983. 291. 1. és képv.-test. jkv. 17—389/1907. sz. 7 FML. Szilasbalhás anyakönyveinek másolatai. 1895—1910. 8 Képv.-test. jkv. 43/1927. sz. 9 Képv.-test, jkv. 2/1932. sz. 10 Képv.-test. jkv. 13/1933. sz. 11 Képv.-test. jkv. 40/1938. sz. 12 FML. Mezőszilas iskolai iratai. Alsóbogárd 1945—1947. évi iskolai könyvei. 13 FML. Mezőszilas Községi Tanács VB. 1957. és 1970. jegyzőkönyvei. 14 Uo. 1979. jkv. Gyönköd A Mezőszilas délkeleti határán fekvő pusztát 1488-ban Gyewnk, 1636-ban Gyönköd, 1700-ban Gyüköd és 1712-től Gyönköd néven jegyzik források.

1 1488-ban egytelkesek falujaként szerepelt, ahonnan 4 forint